Gyujtasvezerles AVR-el.

[jhidvegi]

> Most neztem a FET adatlapjat. a D-S letoresi feszultseg 100V.
Aha. Akkor ertheto, hogy igy nem mehetett. :-)
Kulonben a fet minden szempontbol megfelelne. Nagyon gyors, es nagyon kis
maradekfesz is eloallithato.

> Viszont azon gondolkodtma hogy hogy a fenebe az ilyen nagyobb aramu
> tranzisztoroknal ilyen alacsony az Ib/Ic ?? ennek peldaul 5, trebisch altal
> elmitettnek 10, kozben kisjelu tranzisztoroknal 100 felet... pedig csak a
> maximalis kollektoraram felet vezeti...
Ezt en se tudom, de tapasztaltam en is. Lehet, hogy tul sokat kovetelunk a
nagyfesz tranyoktol? Nem konnyu olyat talalni - ahogy olvasom a tobbi levelet
is -, hogy a fesz is eleg nagy legyen, meg az Usat is kicsi legyen, mikozben
viszonylag kis nyitoaramot kelljen a bazisba nyomni.

> Lehet hogy az a FET jo lenne ide, csak kell majd a Drain-el sorban egy
> magasfeszultsegu dioda, megvedeni szegenyt... kondenzatort pedig a dioda
> Anodjara kotni. Na csak lenne mar meg a vizumom... :/
Nem, itt nem segit dioda, hiszen a drainfesz akar folmenni az egekbe. A jo
megoldas, hogy kondi legyen a kapcsoloeszkozzel parhuzamosan, es ki lehet
szamitani/merni elore, hogy ha nincs a szekunder oldalon semmi, akkor is a max
fesz mekkora lehet. Tehat amikor az osszes magneses energia belemegy a kondiba.
Ezt a fetnek birnia kell.

A negativ iranyu tullendulest szinten kivedene a fet diodaja, ezzel nincs gond.
Bipolaris tranyonal viszont kellhet.

Tenyleg, a tirisztoros gyujtasok kimentek a divatbol? Amikor valahogy
eloallitott parszaz V-ra toltott kondit a tirisztor rasut egy trafora?
Valszleg nem volt ez jo divat sosem, mert ide nem fojto jellegu trafo kell,
hanem sima, legres nelkuli, a gyujtotrafok meg mindig adottak szoktak lenni.

hjozsi