UPS

[jhidvegi]

> Ez addig ok , de hogy lesz abból szinusz?

Szajbaragosan beledumalva:

Van az egyenfesz, ami picit nagyobb, mint az eloallitando szinusz csucserteke.
Van ket felhid, nezzuk az egyiket. Ez ugye ket fet vagy igbt az egyenfesz
kozott. Ezek kozos pontja ugral a + es a - kozott ugy, hogy az atlagertekuk kiad
egy szinuszt. (Nagysagara nezve a felet a kivanatosnak) A masik felhid is ezt
csinalja, csak ellenutemben. Nem nagyfrekisen, hanem szinuszilag ellenutemben.

A ket felhid ugralo pontjai koze teszunk egy trafot, aminek a primerjen csak
negyszoget latunk a szkoppal, valtozo kitoltessel, de ha kiatlagoljuk, ott van a
szinusz, azaz a ket fele meretu szinusz osszege. A trafo szorasi induktivitasa a
tuloldalra mar sokat lefog a kapcsolasi frekibol, de ha meg egy kondit is
teszunk a szekunderre, ami a kapcsolasi frekin szinte rovidzar, de az 50Hz-en
csak egy p..nyi meddo aramot termel, akkor kesz is a szep szinusz.

Ha csak soros fojto van a terhelessel sorban (mert nem kell levalasztas, nincs
trafo), akkor a kondi a terhelessel kell parhuzamosan. A soros fojton lesz
lathato az osszes negyszog, a terhelesen az osszes szinusz. A fojto a kondival
mintegy kiatlagolja a negyszoget.

Meg lehet egy db felhiddal is csinalni, ekkor a masik felhidat ket soros
kondival kell helyettesiteni. Ennek a megoldasnak nagy elonye az egyszerusegen
kivul, hogy itt aztan tutira nem jon letre DC kimeno komponens, mert a kondipar
ezt biztosan levalasztja. Viszont igy csak feleakkora szinuszt lehet csinalni
ugyanabbol az egyenfeszbol, vagy maskepp, duplaakkora egyenfesz kell ugyanakkora
szinuszhoz. :-)

A hid allhat 3 felhidbol is, ezzel lehet 3 fazisu szinuszt csinalni. A ket
felhidas vegulis ketfazisu, de mivel ugye ellenutemben vannak, kimenofesz
szempontjabol egyfazusunak minosul.

Ha az egyenfesz egy akku, akkor vezerlessel nacceruen lehet ugy buveszkedni,
hogy az akku toltodjon, amikor a valto oldalon ott van a halozat, amikor pedig
eltunik, akkor szinte semmi valtozas nem latszik, csak az energiairany valtozik
meg. A vezerlessel ugye ket dolgot lehet csinalni: fesz nagysagot valtoztatni az
adott szinusz ponthoz tartozo kitoltes megvaltoztatasaval, masreszt erzekelni
lehet az 50Hz-es fazis-szogeket, aramokat, ezzel a kettovel (kitoltes es
fazis-szog) lehet az energiairanyokat eloirni a cumo szamara. Tehat ha van
halozat, ugyanaz az inverter kepes egy akkut tolteni, illetve a halozat fele
kisutni, vagy ami ezzel egyenerteku, a kimaradt halozaton levo fogyasztokat az
akkurol taplalni. Ekkor tobbnyire valamivel a halozatot levalasztjak. (Pl
triakkal). Aztan amikor a halozat visszater, a vezerles szinkronoz (mert ugye
addig szabadonfuto szinuszt csinalt az inverter), es amikor megvan a szinkron, a
triak(ok)kal osszekapcsoljak a ket szinusz-rendszert, aztan ugy allitodik at a
vezerles, hogy az akku toltodjon a megadott arammal.

(Igy elmondva qrvaegyszeru, megcsinalni mar nehezebb, talan nem is erdemes, mert
tomve van a piac ilyen cumokkal, amik eppen csak a feneket nem nyaljak ki a
kuncsaftnak, persze jopezer. Nem is beszelve arrol, hogy ezeknek a
kapcsolastechnikaja, ha modernebbek, tudjak azt, hogy amikor a felvezetok
megszakitanak egy aramot, ne keletkezzen rajtuk mingya fesz, illetve amikor egy
feszt bekapcsolnak, ne legyen rajtuk aram, vagy meg ennel is szelidebb legyen az
abra.  Mondjuk odamaszik a pont a felvezeto potencialjara lenduletbol, neki csak
meg kelljen fognia nulla fesz es aram mellett. :-)  Mint amikor a hinta lendul,
es a vegkiteresnel megfogjuk szeliden, erokifejtes nelkul, es csak akkor fejtunk
ki erot, amikor mar menne vissza magatol.)

hjozsi