ide kabel

[norbimagan]

Sziasztok!



Bocs ha marhaságot írok, most olvastam bele az előző levélbe csak.

>Igen, a bios-ban rendszeresen (5-6 eves idokozonkent) elojon ez a
>problema. Mivel a linux normalis, tobb terabyte nagysagrendig elegendo
>meretu mutatokkal/cimekkel dolgozik, eleg, ha a bios csak annyit tud,

Először megpróbálnék biost frissíteni, általában bejön. Csak ezután
tekergetném a block módot, meg a többit, mert nagyon meg tudja fogni a
rendszert.

Egyébként tényleg nem rózyás a helyzet, sok bajom volt nekem is ezzel.
IBM 40G-s HDD-nél és MMX200-as PI-es gépnél szintén hasonló gond volt.
(pedig az is IBM...) Ráadásul a BIOS flash se oldotta meg a gondot, mert
nem elég új az se már hozzá. Ellenben WIN alatt sincs nagy baj a
dologból, nem kell kétségbe esni. A legtöbb HDD-n van egy olyan jumper,
ami visszaveszi a kapacitást 32GB-ra. Ekkor a BIOS már hajlandó lesz
meglátni 32G-snek. 
Ez nem tökéletes, de kiindulásnak elegendő.

Sajna néha csak 8G-snek látja az ember DOS alatt, a win98 pedig pl.
20G-snek... Ez azért van, mert a bios, illetve az oprendszerek más
bitszámon ábrázolják a CHS adatokat.

A megoldás az szokott lenni, hogy beállítunk egy más HDD méretet, pl.
8G-t. Erre feltesszük a rendszert, s ráteszünk a HDD-gyártók weblapjáról
általában letölthető driverprogit, ami kijavítja a fenti kis bibit. 
Néha (nem minden esetben!) annyi megkötés van, hogy boot-hdd gyanánt nem
ajánlják... (Ami engem illet, betennék primeri master-nek egy kisebbet,
és másodlagosnak hagynám, de nem kötelező így eljárni...)

Ettől kezdve a rendszer kezelni fogja a teljes területet a lemezen. XP
esetén azt hiszem alapban tudni fogja, de nem próbáltam. Az olyan
alaplap ritka, amit XP-vel használ az ember, de a BIOS-ban frissítéssel
nem gyógyuló bibi van.

- Fontos megemlíteni azonban, hogy az így használt hdd-t más alaplapok
másképp kezelhetik, vagyis a ráírt adat addig csak van biztonságban,
amíg egy másik gépbe nem kerül. Tehát alapszabály: áthelyezés előtt
mindent menteni, illetve a partíciókat törölni! Semmi sem tökéletes, így
a bios-ok sem. Másfelől 10 év alatt kb. 1000-szeresére nőtt a
merevlemezek kapacitása, a sebesség pedig szintén (1..2 nagyságrenddel)
nagyobb lett. A lefele mindennel kompatíbilis PC alaposan kinőtte magát,
mindenféle öregkori betegségei vannak a technológiának. Gyakorlatilag az
"arckrémek" tartják össze szegénykét.  Ideje lenne ... de erről már
cikkeztünk sokszor. :)
Egyébként a VMWARE-ek, meg hardver emulátorok világában már tényleg
bőven elegendő lenne a régi funkciók miatt a szoftveres emuláció. Ami
megy, az megy, ami nem, arra meg ott a roncstelep, még akad rá technika.

>hogy kell bebootolnia a linuxot. Ezt altalaban ugy szoktak megejteni,
>hogy csinalnak egy relative kis (25-30 Mbyte) nagysagu, un. boot
>particiot a winchester elejere, ahova a bootloader (ezt inditja a bios)
>es a kernel elfer. Miutan a kernel elindult, a BIOS teljesen hatterbe
>szorul, ezert nem akadalyozza a hatalmas meretu merevlemezek
>felismereseben fals adatok adasaval a kernelt.


Vannak hdd-k, ahol hasonlóan megy a DOS/win alapú indulás is, ha letölti
az ember a cuccot. Ettől azonban óvnék mindenkit, de erről már fennt
írtam. Természetesen linux alatt más a helyzet, az ilyen szempontból
jóval talpraesettebb. Kifejezetten a DOS/WIN platformokkal szerettem
volna most kiegészíteni a témát, mert a legtöbb helyen a gond azzal jön
elő.


>Daniel VASARHELYI

Üdv.:
         Norbi.