idojaras / aramkimaradas

[norbimagan]

Szia Pyxys!

>szal ki mit ért ezen a szón, hogy "dimenzió"?
>ha tudjuk mit jelent, akkor (talán) el lehet majd dönteni, hogy hogyis
>van ez. addig meg... tőlem lehet 100 is. vagy 101 :-)

No, a kovetkezokkel nem fogok osztatlan sikert aratni (mar megszoktam :)
), de azert leirom:

Dimenzio alatt en elmozdulasi szabadsagfokot ertek. Vagyis egy olyan
iranybeli kiterjedest, ami menten egy adott skalan merheto
hosszusagegysegnyi elmozdulast tudok tenni. 
Igy nezve a robotok, CNC-gepek  szabadsagfokanak a "technikai
dimenzioja" is logikusak, de a terben lehetseges, fizikai elmozdulasi
iranyaink is. 
Vagy pl. a 4D-s motoroknal a villamos, (elektromagneses) eroterbeli
fazistolasok, valahol az is tavolsagra lekepezhetok, tehat szinten
egyfajta "dimenzio"-k...
Lathato, hogy az elmozdulas nem korlatozodik szigoruan mechanikai
terekre, vagyis az ido, mint 4.-dimenzio, szinten alkothat szamomra egy
4-dimenzios teret a terbeli 3D-t kiegeszitve. Minkowsky (a fene tudja,
jol irom -e szegeny matematikus nevet...) 4D-s tere alapjan lehetseges
helyesen abrazolni az idot, mint tavolsagi egyseget egyaltalan a
grafikonokon. (Elotte jogunk se lett volna ezt megtenni, ha szigoruan
vesszuk..)
Hiszen a feny altal (abszolut sebeseggel) adott ido alatt megtett út egy
papiron abrazolhato tavolsagi lekepezest ad. Szerintem ez a felismeres
valahol zsenialisan logikus, illetve egyszeru, s mutatja, hogy ezzel a
logikaval mikent kepezheto le barmilyen mennyiseg igyanigy tavolsagi
"szamegyenesse", azaz "dimenziova".  Minden modellunk annyi dimenzios
lesz tehat, amennyi mennyiseget egyszerre a 2D/3D-s terben, mint
tavolsagegyseg lekepezeskent abrazolni szeretnenk.

Ha igy nezzuk, a fentiek alapjan a "dimenzio" fogalma egy altalanosan
minden mennyisegre kiterjesztheto meghatarozas, s nem korlatozhatjuk
kizarolag az altalunk "ternek" tekintett "valaminek" a leirasara.
Egyaltalan: azt sem mondhatjuk ki, hogy a szamunkra megismert ter
abszolút, s nem kepzelheto el ujabb kiterjedes benne, vagy tobb ilyen,
hasonlo felepitesu, de eltero ter.

S nem kell feltetlenul minden ternek egyforman azonos dimenziofokunak
lennie, vagy tavolsagi egysegeken/mennyisegeken alapulnia!

Mondhatnank a fentieket ugy is, hogy minden esetben nezopont kerdese,
milyen mennyisegeket veszek fel a matamatikai modellemre, mint tavolsagi
elmozdulasra lekepezett adatokat. Ahany ilyet felveszek, annyi dimenzios
lesz a modellem. 
Csak egy pelda: A fizikai terem 3D. Azonban, ha a 3D-s szobamba besut a
nap, akkor a feny erossegi valtozasat is felvehetem a negyedik
dimenzionak, vagy akar a szint, idot, homersekletet, villamos tererot,
stb... Matematikailag ez lenyegtelen, hiszen a matek egy elvont
tudomany. :)

A dolog akkor kezd az emberek szamara erthetetlenne, illetve
hitetlenkedve elfogadhatova valni, ha ezt az ertelmezest a valo vilag
tereire, illetve a bennuk lezajlo folyamatokra is korlatok nelkul
elkezdjuk alkalmazni.
"A jozan esz nem mas, mint 16 eves korunkig egymasra rakott eloiteletek
halmaza..."
Amikor nem foglalkozunk azzal, hogy lehetseges-e vagy nem, egyszeruen
csak dolgozunk a modellel, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a
szamitasok vegeredmenyei a valosaggal valamifele azonossagot mutatnak.

Voltakeppen a fizikaban feltelezett virtualis reszecskek, illetve egy
sor elmelet is ugyanezt a megkozelitest hasznalja. Hiszen a pontos
folyamatot bar nem ertjuk, de tapasztaljuk, hogy joreszt bevalik, amit a
fizikusok kiszamolnak, megmondanak, ezert nem utasitjuk el. Nem
mondhatjuk azt, hogy cafolhatatlanul valosak a modellek, csak annyit
mondhatunk, hogy eddig bevalt. Nem tudom kezben megfogni, a szogrol
leakasztani, illetve megmutatni, de a hatasait tekintve bizonyos
"joslatokat" tudok tenni, s azok nagy valoszinuseggel be is valnak.
Ahhoz, hogy a terrol alapvetoen tobbet megtudjunk, feltehetoleg valami
meroben uj megkozelitesi modra lesz szukseg, de persze ez is csak
talalgatas, mint barmi mas...

Egyebkent a terdimenziokkal kapcsolatban en is kidolgoztam egy "divatos
bulvarfizikai elmeletet" (ahogy talaloan valamelyik listatag jellemezte
ezeket).  Ott ennel sokkal reszletesebben leirtam azt a nezetet, ahogyan
en latom a vilagot. Persze nem hibatlan ez sem, illetve nem az "abszolút
igaz". Csak egy a sok kozul. Hogy melyik lesz az igazi? Passz... De
ilyen alternativ modellek nelkul a vilag egyoldaluan fejlodne, ezekre is
szukseg van. Neha komoly fizikusok is merithetnek egy-egy jo otletet
beloluk, esetleg segitsegukkel szulethetnek olyan felfedezesek, melyek
egyebkent nem jottek volna letre. Ket dolgot nem szabad sohasem
megtenni: elbol elutasitani, illetve elbol elfogadni ezeket. Mindketto
egyforman hibas gondolkodas eredmenye, mely a racionalitast mellozi, a
betokosodottsagot, szuklatokoruseget, ezaltal megvezethetoseget,
manipulalhatosagot viszont erositi. Velenyem szerint fo a nyitottsag, de
termeszetesen: - esszel! 

Ui.:
Ha erdekel az elmelet, a http://tar.hu/norbimagan  cimen, jobb oldalon 
kozepen megtalalod, "Hullamterelmelet" neven. Vagy 4 eve kinnt van a
neten, joparan olvasta'k,(ugy 24500 eltero IP-rol latogattak a lapot)
sok oram rament a kidolgozasra, illetve a maganlevelek megvalaszolasara.
Itt a listan is sokat (honapokat!) vitatkoztunk elotte hasonlokrol,
tehat orok tema a dolog. (Valoszinuleg nem lesz ez maskepp akkor sem,
amikor unokaink lakjak mar a bolygot... :))) ) Talan ez is adta az
utolso loketet, hogy vegul osszeszedtem a jegyzeteimet, s megcsinaltam a
fenti, remenyeim szerint nyitott gondolkodast erosito weboldalt.

Udv.:
        Norbi.