Sze'nsza'las muanyag

Mon Feb 23 12:36:52 CET 2004

Na jó néhány ilyen trükk ami műanyagiparban előjött:

Poliamidok feloldása (nekünk a szénszál méréséhez "el kellett tüntetni") tömény hangyasavval volt lehetséges (lebontotta a poliamidot és aztán egyszerűen le lehetett szűrni róla.

Poliamodot hol használnak? Ruhaiparban a gallérok és egyéáb megerősítendő helyekhez vasalják bele a szövetbe (belső oldalba) Olyan mintha egy kartonlappal lenne belülről megerősítve, csak _sokkal_ tartósabb.

PVC ragasztása a legegyszerűbben a következőként megy. Vagy vesztek PVC ragasztót, vagy egszerűen bekenitek tetrahidro-furánnal és egymáshoz nyomjátok. A vékony rétegben feloldódott PVC az oldószer elpárolgása után _anyagában_ köt össze. Kb. olyan módon mintha hegesztés lenne, csak saját anyagával, segédpálca nélkül.

PVC buktatók: Sivatagban vízvezeték építés történt, persze korommal jól tele kellett nyomni az anyagot, hogy a napfényt is bírja. Segédanyagként cink-sztearát illetve még valami Barium/Cinksót szoktak hozzáadni, hogy a keletkező kémiai gyököket megfogja. A lágyító, hogy ne törjön az anyag, valamint lágy illetve feldolgozható legyen is került bele. DE amivel nem számoltak, hogy ez a lágyító kipárolog, és az anyag úgy viselkedik, mint az üveg. Rideg és törékennyé vált. A hőhatás ezt külön segítette.....

Más, szintén PVC. A régi 80-as években talán emlékeztek még a PVC alapú esőkabátra. Nos ennél a hidegtűrés (szabványban rögzített) -10 fokig volt garantálva. Ez alatt amolyan ridegtörőssé vált:) Oroszok innen vitték ki a -25...-35 fokos Moszkvába, majd ott "letört róluk....

PVCk hullámosodása: 2 féle lágyítót használnak ezekben az anyagokban: DIDP-t illetve DOP-t (DiOktil-Phtalát). Amire vigyázni kell a DOP élelmiszeripari anyagba nem kerülhet - mérgező. A DIDP sokkal kevésbé, így az belekerülhet. Viszont ugyailyen erős azbályozás vonatkozik a gyermekkel kapcsolatba kerülő holmikra is. (Volt egy vállalkozás, aki megvette az átlátszó fóliát, és gyermekeknek etetőelőkét gyártott belőle. Naná, hogy a DOP volt benne. Így a legyártott többezer előke nem kerülhetett kereskedelmi forgalomba, mert mérgező anyagot tartalmaz. Szóval egyerkjáték feljesztéskor ilyenre is vigyázzatok, mert a kisgyerek a szájába is veheti ezeket a holmikat!

És hogy elektro is legyen benne:
Telefonközpont, számítógépterem/kórház. Klaszikus helyiségek, ahol minimum antisztatikus vagy vezetőképes padló kell. Egyszer műtőbe került sima padló. Statikusan feltöltődött mindenféle. Egyből megvolt az elektrosokkoló is:). Na ennek örömére csere antisztatikusra. Ám a helyzet változatlan, bár a padló teljesíti a feltételeket. Kint mérés-> mintha nem lenne antisztatikus....
Ehhez tudni kell, hogy a működési elv a következő. Antisztatizáló anyag egy zsírhatású anyag ami kidiffundál a padló felületére és a levegő nedvességét megkötve vezeti el a felgyűlt töltést. Ehhez persze kell hogy a felület valahol földelve legyen (itt ez teljesült). A mérések alapjána  felületen nem volt antisztatizáló anyag.
Ok: lelkes volt a takarítónő+ a kórház takarékoskodott. Nem az előírt mosószerrel mostak fel, hanem vastagon ultra+víz. És lelkesen lemosták a kidiffundálódó zsíros antisztatizáló réteget:)

USAban hasonló volt. Csak ott nem mostak fel, betartottak mindent. Ott a légkondi kavart be, ugyanis kiszárította a levegőt és nem volt légnedvesség ami megkötődjön a felületi rétegben.... Szóval az előírt légnedvesség sem hátrány....

Ennyit mára:)

Robi