ADA, VHDL, (Re: PIC vs ATMEL #2 volt most: LOVE C)

[SZIGETI Szabolcs]

> Az ADA milyen nyelv? Allitolag az volt az elso programozasi nyelv
> amit kitalaltak?

Hali!

Nos, nem. Az elso elterjedt programnyelv (eletekintve a kulonbozo
autokodoktol) legjobb tudomasom szerint a Fortran volt. Az ada joval kesobb
szuletett, es ez specialisan egy olyan nyelv, amit egy bizottsag tervezett.
A cel az volt, hogy szinte barmilyen rendszer kivitelezheto legyen vele, a
nagy rendszerektol, a real-time embedded redszerekig.

A nyelv szintaxisa eleg szoszatyar, elvileg ezzel akartak tobbek kozott
megakadalyozni a hibakat (ilyen aprosagok pl., hogy a numerikus konstatsokat
tagolhatod _ karakterrel, nehogy elnezz egy helyierteket, etb.). A
gyakorlatban a szoszatyarsag is vezethet hibakhoz.

/* ugy gondolom, hogy egy nyelv szintaxisa onmagaban nem mond semmit, az,
hogy valami a++ vagy INC A, megszokas es gusztus kerdese. Sokkal erdeksebb,
hogy a szigoruan vett utasitasok leirasan es leforditsan kivul milyen
tamogatast nyult meg a nyelv. Van-e konnyu hibakezeles, parhuzamos
programosaz, fejlett IO, stb. Pl. szamomra sokkal lenyegesebb, hogy ezer
egymasbaagyazott goto-t kell irnom minden muvelet utan, avgy az egesz
blokkot beirom egy kizaras kezeles kornyezetbe, es a fordito/runt-time
elvegti helyettem a piszkos munkat. */

Az ada elvileg egy egesz rendszert leirt, u.i. a nyelvnek pl. kozponti
eleme, az, hogy parhuzamosan futo, multitaskolo taskokat definialhatsz,
amelyek egymassal kommunikalnak, szinkornizalhatnak, stb. Van
kizaraskezeles, IO konyvtar, es a 95-os ada szabvany mar objektumoerientlat
is (az elozo szabvany a83-as volt).

Akit bovebben erdekel az ada:
ftp://ftp.cs.nyu.edu/pub/gnat/
http://www.adahome.com/

Az elso egy szabad (gnu-n alapulo ada compiler es rendszer, linux, win
stb.-re) a masodik pedig ada info oldal.

Annak idejen az ada-t azzal terveztek, hogy majd mindent ebben oldanak meg,
es az usa hadugy elo is irta, hogy csak ebben a  nyelvben lehet programozni.
Ezt kesobb eltoroltek.

>> Apropo VHDL es verilog: miert nem akar senki kezzel optimalizalni
soktizezer
>> kaput es makrocellat, hanem megirja VHDL-ben? Pedig szvsz itt nagyobb a
>> kulonbseg, mint a c es az asm kozott.
>
> Nalam ez meg mindig natur ABELben megy :) Az pedig nem all tavol ettol.

Nos, erre mondtam, hogy projekt meret kerdese. Itt egy egyszeru pelda:

IPv6 router, amely hardwevben oldja meg az IP csomagok routolasat:

http://www.liberouter.org/

A hardwer gyakorlatilag egy Virtex II alapu PCI kartya, amely
funkcionalitsasat VHDL-ben irtak meg (tervek, es szoftver letoltheto a fenti
site-rol)
Az megneznem, amikor valaki egy ilyen feladatot alacsony szintu
programozasal megold, ugy, hogy lehetoseg szerint tovabbfejlesztheto,
bovitheto legyen. Nyilvan van ennel joval nagyobb pelda is, en csak ezt
ismerem (raadasul utoljara 8 eve foglalkoztam Xilinx-el, ugyhogy jol
belepofazok :-)



    Szabolcs