idojaras / aramkimaradas

[jhidvegi]

>S nem zsibbadt meg el a labad? Nekunk anno fel ora mulva mar az oszlop
>tetejen reszketni kezdett a vegtagunk...
Asszem felreertetted! Nem KJ maszott fel az oszlopra, csak o csesztette a
megfelelo ceget, hogy csereljenek szigetelot, mert nem oke a folytonos
aramkimaradas. :-)

>Egyebkent komolyra forditva: Itt (Hmvasarhelyen) delutan 5-korul a
>fejunk felett egesz piros szinu felhok voltak, míg deli iranyban kb.
>50km-re toluk sotetek, feketek. Amikor ilyet lattam, mindig volt
>irtozatos csimbum utana, mert ellentetes toltesu felhozettomegeket
>jelez. Este ez be is igazolodott. Szerencsere a kozvetlen kozelben csak
>egyetlen villamlas volt, de az rendeset muzsikalt.

Asszem itt valami kozkeletul felreertest sikerult - hat mondjuk - tetten erni.
Szo sincs rola, hogy kulonbozo toltesu felhok kulonbozo szinuek meg ilyesmi. A
felhok szinet az szabja meg, hogy milyen szinu feny eri oket, es honnan latod az
adott felhot. Ezesetben: ha a nap lemenni keszul, es voros feny jon az eg
aljarol, akkor az ezzel megvilagitott felho ilyennek fog latszani, amennyiben a
megvilagitott reszet latod. Az a felho latszik eleg feketenek, ami jo marha
vastag, es a feny hatulrol jon. Ha onnan, ahonnan nezed, akkor fehernek latszik,
ha magasan van a nap, es jol ra tud vilagitani. (Ritkan van ilyen, mert ha tok
fekete felhok jonnek, akkor mar nemigen latszik a nap.)

A masik erdekesseg, hogy nem is olyan fekete az a felho, csak akkor, ha vannak
meg aranylag vilagos reszek az egen. Ha az egesz egboltot ilyen felho boritja,
akkor tudjuk, hogy dzsuva ido van, egesz nap esik, es nappal is villanyt kell
gyujtani, es tele van a hociponk a hetek ota tarto szar idovel. :-)

De nezzuk egy kicsit azt a toltest!
Nem a felhoben van csak ugy a toltes, hanem attol keletkezik, hogy a vizcseppek
es a levego kozott letrejon az a bizonyos toltesmegosztas, ami sok mas anyag
talalkozasanal letrejon.
De a viz tud masvalamit is: a cseppek egyesulni tudnak, ami miatt egyre nagyobb
lesz a relativ feluletuk, raadasul le is tudnak esni, es elszallitanak igy
tolteseket a keletkezesuk helyerol. Ez a  nagyfoku toltes-szetvalasztas tehat
gravitacios hatasra jon letre, es persze a nap energiajabol taplalkozik,
amennyiben a nap juttatja fel a vizet magasra parologtatassal tobbnyire.

Es ugye ez a szetvalasztas km-es nagysagrendu, es az esocseppek rengeteg toltest
elvisznek, mert sokan vannak, nagyon sokan. Meg lehet figyelni, hogy a
villamlast mindig kiseri eso. Minel nagyobb a zuhe, annal intenzivebb a toltes
szetvalasztas, annal nagyobb a villamlas intenzitasa.

Az egen szep nyugodtan, esot nem okozoan uszo felhok kozott nem jon letre
villamlas. Neha eszreveheto a felho oszlasa. Figyeled a felho szelet, es latod,
hogy szep lassan eltunik, mintegy feloldodik. Azaz elparolognak a vizcseppek,
ezzel a toltesmegoszlas is megszunik.

Fura anyag a viz. Mert ugye a ket H ion nem atellenben van az O ket oldalan,
hanem szoget zar be (emlekeim szerint 105 fok, de nem biztos). Emiatt ez egy
polaros molekula. Oldatokban levo ionok pl nem magukban rohangalnak, hanem
korulveszi oket egy ilyen polaros molekula burok, aztan megegy, olykor egy
harmadik is, ami nagymertekben lelassitja a mozgekonysagukat, es ezt meg is
tudjak merni.

A levegoben nem pontosan tudom, mi tortenik, de ott is van egy ilyesmire
visszavezetheto dolog. Az apro vizcsepp feluleten statisztikusan rendezettebbek
a molekulak, de nem tudom, merre allnak szivesebben, tehat  hogy kifele az
oxigen van-e tobbsegeben, vagy a hidrogen. Mindenesetre elegendo ez a jelenseg
ahhoz, hogy a levegobol toltesek ragadjanak az apro vizcsepphez, es ott is
maradjanak aztan.
Es itt jon a felulet relativ nagysaga. Egy jo nagy vizcsepp terfogatahoz kepest
a felulete paranyi ahhoz kepest, mint amikor meg mikroszkopikus cseppekbol allt
az ot alkoto viz. Azoknak a cseppeknek az osszfelulete hatalmas volt, es ezzel a
felulettel fugg ossze, hogy a rajta levo polaros molekulak mennyi toltest tudtak
osszeszedni.

hjozsi