Igy ne...

Andras Tantos andras_tantos at yahoo.com
Thu Dec 30 22:01:52 CET 2004


Hali!

>>> lib.-eket stb. fogsz hasznalni, amikre a gyarto/forgalmazo mar 
>>> megszerezte a SIL-3-as minositest. Igy neked mar csak a sajat kododat 
>>> kell minositeni.
>
> Ez tranzitiv relacio? Komolyan kerdezem, mert nem ismerem ezt az SIL-3-at.
> (bar ha jol talaltak ki, az)

Eleg reg volt, ugyhogy ne vedd keszpenznek, de ugy remlik, igen, tranzitiv.

>>> romlasaban latom ennek az okat, hanem a programok bonyolultsaganak 
>>> exponencialis novekedeseben. Ma mar nem nagyon van olyan eladhato tudasu
>
>> kuncsaft nem kivanja megfizetni a tisztesseges programozast es 
>> tesztelest, vagy erre mar nem szannak idot a profit erdekeben... igy az 
>> ugyfel tesztel
>
>  Szerintem mind a ketto nagyon fontos, es osszefuggenek. Egy parhuzamos
> elosztott rendszert ember legyen a talpan, aki bizonyithatoan mindenre 
> kiterjedoen letesztel, vagy eleve bizonyitja, hogy mindig helyesen 
> mukodik.

Bizony, bizony. A hibamentesseg bizonyitasa nem egyszeru feladat, sok 
esetben azt hiszem, elvileg is lehetetlen. A forditottja sokkal egyszerubb: 
ha talalsz egy hibat, akkor a rendszer nem hibatlan. Viszont a hiba 
kijavitasa utan sem tudhatod, hogy ez volt-e az utolso.

Es meg egy fontos szempont: bizonyithatoan hibatlan egy rendszer csak 
valamifele specifikacioval szemben lehet. A specifikacioban (ertsd 
tervezben) levo hibakat formalis eszkozokkel nem lehet megtalalni.

> Egy evfolyamtars meselte, hogy X tavkozlesi oriasnal olyan protokollon 
> dolgozik sokadmagaval, amit senki sem kepes atlatni. Ez mondjuk 
> mobiltelefon-rendszert iranyit.

Ez nagy cegeknel teljesen altalanos. De amugy nem csak cegeknel. Mutassatok 
nekem valakit, aki pl. a teljes KDE project-et atlatja...

>  Itt jon be a kepbe az emberi tevedest csokkento kulonbozo modszerek: a 
> sokfele tesztelesen kivul n-verzios programozas (tobben csinaljak ugyanazt 
> az algoritmust, jobb esetben kulonbozo modszerekkel, es ezeket elesben 
> egymas mellett, szavaztatva hasznaljak), egyik irja - masik nezi es 
> beleszol stb. A Linux esetleg ez utobbi miatt lehet jobb (kevesebb hibat 
> tartalmaz, illetve azok hamarabb "javulnak") a Windowsnal: sokkal tobben 
> nezik, sot, probaljak foltorni, es segitik a fejlesztest. Az erem masik 
> oldala az, hogy valoszinuleg szervezettsegben alulmarad a fejlesztes, es a 
> programozok felkeszultsege, tehetsege is jobban szorhat.

Igen, igen. A modern programnyelv tervezes egyik iranya pontosan ez: 
bizonyos hibaosztalyokat egyszeruen a nyelv kostrukcioja kizar 
(garbage-collection pl.). Masik oldalrol egy nyelv segitheti a 
tesztelhetoseget (eros tipusossag, explicit interface deklaraciok, nincs 
pre-processzor, nincs goto, stb.) Raismer valaki :-)?

Udv,
Tantos Andras




More information about the Elektro mailing list