Igy ne...
Andras Tantos
andras_tantos at yahoo.com
Thu Dec 30 22:01:52 CET 2004
Hali!
>>> lib.-eket stb. fogsz hasznalni, amikre a gyarto/forgalmazo mar
>>> megszerezte a SIL-3-as minositest. Igy neked mar csak a sajat kododat
>>> kell minositeni.
>
> Ez tranzitiv relacio? Komolyan kerdezem, mert nem ismerem ezt az SIL-3-at.
> (bar ha jol talaltak ki, az)
Eleg reg volt, ugyhogy ne vedd keszpenznek, de ugy remlik, igen, tranzitiv.
>>> romlasaban latom ennek az okat, hanem a programok bonyolultsaganak
>>> exponencialis novekedeseben. Ma mar nem nagyon van olyan eladhato tudasu
>
>> kuncsaft nem kivanja megfizetni a tisztesseges programozast es
>> tesztelest, vagy erre mar nem szannak idot a profit erdekeben... igy az
>> ugyfel tesztel
>
> Szerintem mind a ketto nagyon fontos, es osszefuggenek. Egy parhuzamos
> elosztott rendszert ember legyen a talpan, aki bizonyithatoan mindenre
> kiterjedoen letesztel, vagy eleve bizonyitja, hogy mindig helyesen
> mukodik.
Bizony, bizony. A hibamentesseg bizonyitasa nem egyszeru feladat, sok
esetben azt hiszem, elvileg is lehetetlen. A forditottja sokkal egyszerubb:
ha talalsz egy hibat, akkor a rendszer nem hibatlan. Viszont a hiba
kijavitasa utan sem tudhatod, hogy ez volt-e az utolso.
Es meg egy fontos szempont: bizonyithatoan hibatlan egy rendszer csak
valamifele specifikacioval szemben lehet. A specifikacioban (ertsd
tervezben) levo hibakat formalis eszkozokkel nem lehet megtalalni.
> Egy evfolyamtars meselte, hogy X tavkozlesi oriasnal olyan protokollon
> dolgozik sokadmagaval, amit senki sem kepes atlatni. Ez mondjuk
> mobiltelefon-rendszert iranyit.
Ez nagy cegeknel teljesen altalanos. De amugy nem csak cegeknel. Mutassatok
nekem valakit, aki pl. a teljes KDE project-et atlatja...
> Itt jon be a kepbe az emberi tevedest csokkento kulonbozo modszerek: a
> sokfele tesztelesen kivul n-verzios programozas (tobben csinaljak ugyanazt
> az algoritmust, jobb esetben kulonbozo modszerekkel, es ezeket elesben
> egymas mellett, szavaztatva hasznaljak), egyik irja - masik nezi es
> beleszol stb. A Linux esetleg ez utobbi miatt lehet jobb (kevesebb hibat
> tartalmaz, illetve azok hamarabb "javulnak") a Windowsnal: sokkal tobben
> nezik, sot, probaljak foltorni, es segitik a fejlesztest. Az erem masik
> oldala az, hogy valoszinuleg szervezettsegben alulmarad a fejlesztes, es a
> programozok felkeszultsege, tehetsege is jobban szorhat.
Igen, igen. A modern programnyelv tervezes egyik iranya pontosan ez:
bizonyos hibaosztalyokat egyszeruen a nyelv kostrukcioja kizar
(garbage-collection pl.). Masik oldalrol egy nyelv segitheti a
tesztelhetoseget (eros tipusossag, explicit interface deklaraciok, nincs
pre-processzor, nincs goto, stb.) Raismer valaki :-)?
Udv,
Tantos Andras
More information about the Elektro
mailing list