faraday kalicka

[Detre Ors Hunor]

> Az inkabb egy 'ingadozasi jelenseg' miatt van. A kaotikusan ossze-vissza
> szaguldo molekulak helyenkent osszesurusodnek, es szorjak a fenyt.

Igazad van, de ez szórás (Rayleigh) a hullámhossz csökkenésével fokozatosan
erosödik. Ha csak ez lenne, akkor ibolya, és nem kék színben pompázna az ég.
A kék színt levegoben lévo vízgoz abszorpciója okozza. Ez a vörös (és IR)
abszorpció a nap direkt fényében is benne van. Nézz utánna.

> A meretuk, es a szort hullamhossz szamolhato, a kek tartomanyban van,
> tobbek kozott ezert is kek az eg, es voros a lenyugvo Nap.
> (Ha csak siman elnyelne a kek ellenszinet a levego, akkor nem lehetne
> voros a Nap, ebbol latszik hogy diszperziorol van szo)

A naplementénél három jelenség van:
1. Nap Vörösödik
2. Nap környékén az ég vörösödik
3. Nappal átellenben erosen kékül az ég

Ennek még összetettebb okai vannak: Rayleigh-szórás, Poron "fehérebb"
Mie-szórás, légköri nyomásgradiens, levego diszperzív törésmutató, és a
vízgoz abszorpciója. Ha akarod leírom, de már fáradt vagyok. Szerintem
megtalálható a neten.

Üdv.:
Örs