inductor

[Hidvegi Jozsef]

> Engem is erdekel a tema, habar eddig meg nem foglalkoztam vele.
> Milyen topologiaju tapegyseget lehet itt alkalmazni? gondolom valami jo
> kapcsitap. Aramgeneratoros lenne? vagy addig amig a tirisztor a kondit
> rasuti a tekercsre a tapot leallitjak? mert azert megse lenne jo
> szetgyilkolni az oda-vissza lengesekkel. nem?

Hat igen, ez mind problema. En se foglalkoztam vele, mint autogyujtassal, csak
halozati taplalasuval, az meg bitang egyszeru, es persze ott a kimeno szikra is
csak 20ms-onkent jott.

Egy ellenallas, dioda a fazisrol, ez feltolti a kondit a szinusz csucsara, aztan
ugye magara hagyja. (Az ellenallas csak azert kell, hogy ha veletlenul fesz
maxban sikerul bekapcsolni, de szalljon el az 1A-es dioda).

A masik felperiodusban kozeptajon jon a tirisztor. Ekkor a kondin akar nulla
fesz is lehet, meg at is lendulhet, a dioda ugye ekkor a negativ fesz-csucson
van.

A tirisztort egy diac gyujtja be egy alkalmas ellenallason at, ami egy kis
kondirol kapja a delejt. A kis kondit meg egy ellenallas-poti a kondi
nagyfeszerol tolti kb linearisan, a potival lehet beallitani, hogy a kondi mikor
erje el a diac billenesi feszultseget.

Az 1uF-os kondit egy 15A-es tirisztorral rasutottem egy TV sorkimeno vasra
keszult olyan traffancsra, aminek a ket szaran egy-egy partiz menetu tekercs
volt (szekunder), a tetejen meg tobb, parhuzamosan kotott 4 menetes tekercs
normal 1,5-os pvc huzalbol. :-) A szekunder kulonben egy wire-wrap huzalbol
volt, mert az birta a nagy feszt atutes nelkul, bar direktben nem kellett
birnia, de a menetfeszt is nagynak talaltam a zomanchoz. (Ebben lehet, hogy
egyaltalan nem volt igazam). Tehat a 320V 4 menetre, pontosabban asszem 4 vagy 6
db parhuzamosan kotott 4 menetes drotra! A ket szekunder sorbakotve, es mar jott
is ki a 6-10 kV-os pulza.
Levegoben masfel centire, argonban 3-4 centire emlexem, hogy at tudott huzni.

Jo lett volna nagyobb betap fesszel (pl 600V-tal) is kiprobalni, de annyira nem
melyedtem bele, meg nem is ez volt a cel.

A szikra eleg bika volt, egy 100-as izzot halvany pirosra tudott izzitani. Mert
ugye bar az aram kozeperteke jelentektelen volt, de az eff ertek mar megvolt
vagy 20-50mA is, vagy nemtom mennyitol latszik halvanyan izzani egy ilyen izzo.

Ilyesmi elven mukodo AWI gyujtokat csinaltam parat.
Az autos tap valszleg bonyolultabb. A nehezseg ott van, hogy ha nem sikerul a
tapot levalasztani a tirisztor bekapcsolasa taji idoszakban, es tolti a kondit
(fojtoval a tapot meg lehet vedeni), akkor a tirsztor nem akar majd kialudni a
pulzus lecsengese utan se. Szoval a pulzus idejere meg utana picit a tapnak tok
beken kene hagynia a kondit.

Lehet, hogy eppen ezert a tranyos/fetes gyujtasok hatekonyabbak, de ott az
energiat a gytrafo szabja meg. Itt meg a kondi, es hogy mekkora feszre toltod,
szoval ha a gyujtotrafo birja, sokkal bikabb szikrakat is lehet csiholni elvileg
a tirisztorossal. Habar a tranyossal is, ha segedfeszrol toltod a gyujtotrafot,
ami tobb, mint 12V, de itt mas problemak is felmerulnek.

Nna be is dugulok, megint rohadt hosszura sikerult - hjozsi