Re: az "ideális" szikráról

[Király Gyula]

Üdv!
Nem azért, mert okostojás vagyok, hanem mert
szóba került a gyújtás/szikra/elöállítási módok,
úgy gondoltam, hogy elöször összefoglalom,
milyen szerintem egy ideális szikra.
Úgy vélem, egy feladat helyes megfogalmazása
közelebb visz a megoldáshoz.Ha valakinek valamilyen
_ellen_véleménye van, ne titkolja,mert aztán tervezem,
hogy folytatnám a gondolatmenetet( ámokfutást...by famulus).

Gyula

----- Original Message -----
From: Király Gyula <kingkey at axelero.hu>
To: <elektro at tesla.hu>
Sent: Saturday, August 14, 2004 12:21 PM
Subject: az "ideális" szikráról


Üdv!

amit én a fentiröl gondolok, remélem életben hagytok.
Az ideális gyújtószikra legyen:
    1.térben
    2.idöben
    3.energiatartalomban
    a szükséges hosszúságú/nagyságú.
    4.mindezt a kívánt idöpontban kezdve tudja
    produkálni.
Sorjában:

    1. Térben (értsd: fizikai hosszúságában,a
szikraköz nagyságában) azért, mert a gyújtandó
keverék inhomogén, jó lenne, ha az örvénylö keve-
réknek olyan részével találkozna, amely meggyújtható.
Ezért kívánatos, hogy a szikraköz minél nagyobb
lehessen, persze akármekkora nem lehet, de
pl. a 2mm szikraköz már járatos, igaz, nem ha-
gyományos gyújtással.A Paschen-törv. miatt
az átütési fesz a süritési végnyomás ( ill. a gyújtási
pillanatban levö nyomás mértékével szorzandó )
nagyobb, mint az asztalon.Tehát kísérleteknél
kb. 10-szer nagyobb szikraköz képezi le a hengerbeli
viszonyokat.Az ideális persze akár 6 mm-es is lehetne,
de ne álmodjunk...(középelektródtól a vasig)
    2.Időben , mennyi ideig égjen az ív.Tekintettel arra,
hogy a meggyújtott keverék lángfrontja lassabb égési sebességű,
mint a hengerben áramló inhomogén keverék áramlási sebessége
( kivéve a detonációs jellegű "kopogásos égés"-t), az ív tud találkozni
 még korábban be nem gyújtott keverékelemekkel is.Ezáltal
a nyomásgörbe felső holtpont utáni része nagyobb lehet, mint
a szokásos esetben, jobb lesz a hatásfok.Ha nem így lenne, a
szikra az elsö meggyújtott keverékdarab után már csak
égéstemékben égne, de minek.Márpedig az ív idöbeli hossza
mérhetően befolyásolja a hatásfokot, károsanyag-kibocsátást.
    3.Energiatartalom azért érdekes, mert a szikraköz
geometriája meghatározza ( na jó, még a keverékösszetétel,
áramlási sebesség, stb.is) az átütési feszültséget, de az ívet fenn is
kell tartani.Az a helyzet, hogy az ív el is fújható. Nem tudom, egy
begyújtott hegesztőívet el lehet-e fújni, ezt én nem tudom kipróbálni,
de nem tartom lehetetlennek.Mármost ha az ív nagyobb áramú,
nehezebb lesz elfújni. ( Tetszik, hogy itt azon erölködünk,hogy
minél vastagabb szikránk legyen, az XY.MÁSZ-os kollégák meg
azon szenvednek, hogyan öljék le az ívet...:} )
    4.Az idöpont meg persze az egyéb okok miatt kívánatos
elögyújtás pontos betartása miatt érdekes. Hogy az mekkora legyen,
külön imakönyv, most nem is téma.Ami fontos, hogy az ív nagy
homlokmeredekségü legyen, mert az ún. mellékzár-érzékenység
( a trutyis gyertya átvezet, stb) így kisebb.

A rideg valóság az, hogy az ív egy nagyon nemlineáris "alkatrész",
ezért van az, hogy kialvás előtt "felkunkorodik" a fesz, mert minél
nagyobb az áram, annál kisebb az ívfesz, ezért mondtam, hogy
mintegy negatív ellenállásként viselkedik ( bár ilyet leírva még nem
láttam...:}} )

Gyula
P.s.: egyik, már elhunyt kollégám szerint az a villamosmérnök,
aki még nem állt neki a "Világ Legjobb Gyújtását " elkészíteni,
vagy nem dédelgette még magában a gondolatot, az nem is
v.mérnök...:}}}
1.sz kiegészítésem: SW vénájú kollégák sem kivételek, ök az
elögyújtás idöpontját jellemző többdimenziós görbe leképezését
dédelgethetik,adptív mutatványokkal tarkítva...:}



-----------------------------------
 Szponzorunk: http://tonerbolt.hu/