Fojto meretezes

[Nemeth Tibor]

Moczik Gabor wrote:
> Hi!
> 
> Hogyak kell a kapcsitapok kimenetere a graetz es a kondi koze a fojtot 
> meretezni?
Hali !

Mint minden mast. Erzesre. Kerdes mit szeretnel elerni, mert 
termeszetesen a szempontok ellentmondoak.

Ezt az elso szempontot el is felejtheted, csak azert irom le, hogy ilyen 
is volt valamikor. Szoval reges regen egy messzi galakxisban meg nem 
lehett shottky diodakhoz jutni. Akkoriban a fojtot ugy mereteztuk, hogy 
maximalis terhelesnel az aram a fojtoban nullatol Imax/2 ig valtozzon. 
Ebben az esetben, a visszafutasi periodusban az aram eppen nullara 
csokkent a diodaban igy a tarolt toltes elfogyott es kovetkezmenyek 
nelkul be lehetett kapcsolni a tarnyot.

Fontos szempont az aram hullamossaga, mettol meddig valtozzon. Ha ez 
kicsi, amihez nagy induktivitas kell, akkor a felvezetok igenybevetele 
szep egyenletes, a vesztesegek kisebbek. Pl. a ma hasznalatos fet-ek 
ugye sacc/kb. ellenallaskent viselekednek, ott pedig P=I^2*R vagyis ha 
egyenletes aram helyett hatalmas csucsokat kapcsolgatunk, negyzetesen 
hatalmas teljesitmenyvesztesegre lehet szamitani. A kimeneti elkora is 
kisebb terhet raksz, ha egyenletesebb az aram. Ha nincs egyeb szempont, 
azt tudom javasolni, max terhelesnel engedj meg 5...10%-ot.
Ami ellentmond az induktivitas novelesenek iletve az aramhullamossag 
csokkentesenek, az a szabalyozasi hurok sebessege, stabilitasa. A 
kimeneti LC szuro ket polust visz az atviteli fuggvenybe megpedig a 
fojtotol fuggo mertekben, elegge alacsony frekvencian. Ezt a 
visszacsatolo hurokban kompenzalni kell amitol persze a szabalyozas 
lassabb lesz, tehat terhelesvaltozasra, bemenofesz valtozasra lassabban 
reagal.
Fontos szempont lehet meg a kritikus helyzetek kezelese, leginkabb 
kimeneti rovidzarra gondolok. Ha a kimenetet rovidre zarjak, az aram 
felfutasi sebessege a fojtotol fugg ( persze elotte az elko meg lok egy 
nagyot). A felvezetok  aramanak megfogasat  nagyobb fojto eseten 
konnyebb elvegezni, tobb ido van ra. Itt fontos lehet mennyi tartalek 
van a fojtoban telitodesi szempontbol. Ha max uzemi aramnal 
teliteshataron van, es ilyenkor zarlat keletkezik, a telitett fojto csak 
kevesse korlatozza az aramfelfutas meredekseget es ha nem eleg furge a 
tularamvedelem baj lehet. Ha meg nagyon furge, megakadalyozhatja a 
mukodes. Nem azert mert mert rossz, hanem mert sajnos, atkapcsolasok 
kornyeken mindenfele zavaro tranziens jelensegre szamitani lehet, amit 
egy gyors vedelmi aramkor jajjkialtasnak velhet. Nemely Motorola 
kapcsitap ic-kben be is van epitve egy ki 'sukekites' ami atkapcsolas 
utan 50..150ns-ig aktiv.
Vegul de nem utolso sorban a megvalositas, a rendelkezesre allo mag, 
drot, hely is beleszolhat a dologba.

A fentiek alapjan , de nem egyertelmuen, a fojto induktivitasa es az az 
aramerosseg aminel a vas telitesbe megy (persze ez sem egy pontos ertek) 
  meghatarozhato. Ezutan olyan porvasmag gyurut keres az ember ami 
0.5*L*I^2 energiat kepes befogadni vagy akkora legrest valaszt egy 
ferritmaghoz amiben ez az energia elfer. Ez utobbi esetben persze szinte 
mindig latszik megoldas, de kicsi ferrit eseten extrem nagy legres 
meretek adodnak, ami  nagyon nagy menetszamot, vekony drotot es nagy 
rezveszteseget eredmenyez. Ilyenkor nagyobb magot kell valasztani.

 >
 > Lamer kerdes, de mit jelent a vasmag AL erteke?
 >

Ez egy kisjelu tulajdonsaga a magnak, ha mondjuk LC szurot tervezel 
szukseg lehet ra. 1 menet induktivitasat adja meg nHenry-ben.

Es vegul, de nem utolso sorban,  koszonom, hogy a fojtot pontos-j-vel 
irtad mert mar a hatamon felall a szor a sok folytotol, csak hat ugye az 
ember nem akar kekeckedni, mi tobb salyos mar velem is elofordult. :)

Udv.
              Nemeth Tibor