ATMega Vref

[root at 127.0.0.1]

Thus spake Fuzesi Arnold:

> Erre nem szabad bazirozni, hogy  a chipen ossze van kotve.
> 
> A stabkocka kimeno puffertol egy kulon drotot kell huzni az agnd-hez.
> (esetleg egy akarmilyen RLC tag is szukseges lehet, de nem jellemzo)
> Kozel azonos massziv!!!!!!!! potencialon legyenek, de a zavarok a dgnd-t
> rangassak csak meg. Ennyi.

Ha igazan kiszaju cuccot kell epiteni, ez nem eleg.
Az a problema, hogy a foldon folydogalnak a digitalis aramkorok jelei.
Ez a foldhalo ket pontja kozott feszultsegesest okoz.
Az ADC a kristalyon az ADC-hez legkozelebbi foldponthoz kepest mer.
Ehhez nagyon kozel van az AGND lab. (62 vagy 63 vagy valahol a kozelben)
Az ic-n kivul nincs olyan pont a digitalis foldhalon, mely ehhez a ponthoz
megfeleloen kozeli potencialu lenne, zajnovekedes nelkul ossze lehetne
kotni a kettot. Maga a kristaly sem ekvipotencialis, az ic masik GND
laba(i) mar nem jok, zajt visznek be!
(Nem tudom mennyi az ellenallas koztuk, de ha tenyleg 2 ohm, az nagyon
durva. Ami feszultseget ezen ejt a digitalis resz foldarama, az mind
megjelenik az ADC bemeneten a te megoldasodban!)
Ezert van dedikalt AGND lab, es ezert nem engedheto meg az osszekotes.
Ha az analog aramkor kis fogyasztasu, akkor annak teljes taparamat at
lehet engedni a procin, nem okoz semmi problemat nehany mA kozel konstans,
zajmentes aram. A ketelkedok kedveert megemlitenem hogy kozel 2000db
eladott keszulek igy mukodik. Az elso verziokon meg volt egy jumper,
amellyel ossze lehetett kotni a procin kivul a ket foldet, de egyen sincs
osszekotve, tokeletesen mukodik igy is.
Ami a zajt illeti, kapcsolouzemu tapja van a kutyunek, az IRDA pedig
10ohmon keresztul rangatja a tapot, egyaltalan nem zavarja a mikrovoltos
EKG jelekkel dolgozo erositoket es az ADC-t. Pontosabban a regi 80C552
verzioban az also ~1.5 bit ugral, az uj mega128 verzioban az utolso is
stabil. (10 biten)
Ha az analog aramkor fogyasztasa nagyobb, akkor ki kell alakitani egy
kulon szurt foldet neki, a ketto kozott pl INA-val konvertalni a szintet,
melynek referencia-laba a proci AGND labara csatlakozik. (Illetve valami
attol fuggo feszultsegre) A 80C552 nagyobb zaja valoszinuleg arra
vezetheto vissza, hogy kisporoltuk az INA-t, mert elmeletileg
differencialbemenetu az ADC. Sajna a kozos modusu elnyomasa csapnivalo.

Az RLC es az antiparallel diodak hasznosak lehetnek, ha felmerul a
lehetoseg, hogy kulso feszultseg miatt jelentos aramok folynak a prociban.
Ebben az alkalmazasban erre nem volt szukseg, de amikor a Prolan-nal
kalibralomuszereket csinaltunk (pontosabban a kollegaim :) akkor
rendszeresen hasznaltunk ilyen megoldasokat.

> Arnold

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
Ha Murphy torvenye tevesnek bizonyulhat, akkor fog is.


____________________________________________________________________
Miert fizetsz az internetert? Korlatlan, ingyenes internet hozzaferes a FreeStarttol.
Probald ki most! http://www.freestart.hu