arammeres adc

[VF]

Thus spake Balla Zoltán:

> Eloszor is tisztazzuk a korulmenyeket. Adott 14V feszultes, 2.5A meresi hatar, 5mA
> leptek, 0.6Ohm sont. Tovabba tetelezzuk fel, hogy az AD 1V es 4V kozott tudja

Ebbol kovetkezik, hogy ha 0.1% ellenallasokat hasznalsz, es 1% pontos a
tapod, akkor ~0.07% lesz a hiba. Ha 10% pontos, ~0.7%. Az elozo levelemben
szamitott ertekek duplajat kell venni, mert elfelejtettem hogy a tap +-
valtozhat, tehat a minimalis es maximalis elteres a nevlegestol valo
elteres duplaja.
A tobbi adat teljesen lenyegtelen az oszto kozos modusu hibaja szempontjabol.
Azert jottek ki kedvezobb ertekek, mert 1.5V feszultegesest, es 3.75W
disszipaciot is megengedsz.
Ha meg nagyobb feszultseget/disszipaciot is megengedsz, meg kedvezobb lesz
az oszto meretezese, meg jobb lesz az elnyomando kozos modusu, es a merendo
differencialis feszultseg aranya. Cserebe jo combos ellenallasokra lesz
szukseg, huteni kell a kutyut, stb... Ha ez nalad megengedett, akkor csinald.
Nalunk sajnos nem. A megfelelo hatasfokot jelentos plusz koltsegek ellenere
is biztositani kell, nalam az elem elettartama, Jozsinal a vastag aramok
miatt. 2500A aramnal erdekes lenne 1.5V-ot ejteni a sonton, par forint
sporolasert a hardveren...

> tapasztalat, mertem - 10%,5%,1%). Igy ha az osztok felso ket tagja egy gyartasbol
> szarmazik, es az also tagok is egy, akar masik gyartasbol, nyugodtan
> feltetelezhetjuk, hogy a 0.1%-nal nem lesz rosszabb(valoszinuleg jobb is lesz).

[..] Bocsi, de en nem otthoni kokanyolasrol beszelek, hanem ipari
megbizhatosagu keszulekekrol.

> Marad a tapfesz valtozasbol eredo hiba. Ez az egyeduli, ami nem statikus jellegu,
> igy nem is lehet kivonni ezt a hibat! Nezzuk ennek erteket...
> Tetelezzuk fel, hogy akar 10%-ot es elmaszhat a tap. Ekkor a tap erteke 1.4V-al
> valtozik meg. Ez leosztva 14-el 0.1V-ot kapunk. Ennyit maszik el az A1 pont
> feszultsege a tap valtozasakor. De mivel a B1 pont is szinkronban ennyit valtozik,
> ezert az eredo feszultseg valtozas a ket pont kozott : 0.1V/1000=0.0001V az az 0.1mV
> lesz csak!!!! Ez alatta van az 5mA folyo aramnal keletkezo(0.21mV --> A1,B1)

Egeszen pontosan legrosszabb esetet feltetelezve 0.7% lesz a hiba.
Ha nem hiszed, merd ki az EWB-ben. (Minimalis elteressel ugyanazt mondja
mint a huseges TI89-em :) Ez pedig 7 AD osztas, 10 biten.

> Nezzuk magat az erositot. Ez legyen OP97. Adatai: bemeneti offset-20uV, hom.
> drift -0.5uV/C, kozosmodu elnyomas - 132db(messze jobb mint a vazolt INA-k!!!).

Hogy hasonlithatsz ossze egy OPA-t es egy INA-t??? Epits INA-t az OP97-bol,
a kedvenc 0.1% ellenallasaiddal, aztan csodalkozz... Lamer.

> kompenzalatlan esetben is csak 28x20uV=560uV lesz, 0.56mV! Ez igy mar 2 egyseg hibat
> okoz az AD kimeneten. Itt lehet valasztani, vagy jobb(de nem sokkal dragabb, pl

Akkor mar 9 egysegnel tartunk. 7 bitre csokkent a felbontas. Alakul...

> Egy kis teoria. Mivel a hid eredo pontossagat 0.1% alatt hataroztuk meg, ezert
> decibelben kifejezve ez nagyobb mint 60db kozosmodu elnyomast jelent!!! Anelkul,

Ami szanalmasan gyenge, ha kis sontot akarsz hasznalni, es vannak
pontossagi igenyek is.

> hogy kompenzaltuk volna a hidat!!! A vazolt INA-k e parametere 96db(AD629) es
> 114db(AD623), az OP97 mar 132db! Ha potmeterrel kikompenzaljuk a hidat,
> nagysagrendekkel(!) jobb ertekeket kapunk, mint a 114db!

Uristen, rossz hallgatni hogy az OPA-t es INA-t hasonlitgatod...
Nem kapsz jobb erteket. Probald ki. Nem azt mondom hogy ki van zarva,
de neked nem fog sikerulni...
(Tudod az ilyesmire gondolok amikor tomeny hulyesegrol beszelek)

> Ami pedig az ellenallasok ho-fuggest illeti, az olyan kicsi, hogy csak elmeleti
> jelentosege van, altalaban! Ugyan fejbol mar nem emlekszem ezekre az adatokra, de
> biztosan igy van, mert ellenkezo esetben hogyan lehetne elerni barmiben is a
> 150-200db tartomanyt !?! De ennek meg utana nezek...

Mert nem statikus a meres. A hangtechnikaban semmi jelentosege az
offszethibanak, ugy is mindenhol AC csatolas van.
Nagysagrendi arkulonbseg van a hosszu ideju stabilitassal is rendelkezo
es a hangtechnikaban hasznalt ADC-k kozott.

> Mindent osszevetve, szerintem tokeletesen kivitelezheto ez az aramkor meresi celokra

Hat hogyne! Ha eleg 7 bit felbontas, es megengedett a kozel 4W disszipacio.
(Es ez mar 10%-ra stabilizalt tappal ertendo)
Sot, ha a sontot megnoveled 5.6 ohm-ra, egyaltalan nem lesz kozos modusu
feszultseg, igy gond sem :)
Nyilvan van olyan eset, amikor mukodhet az otlet. Ismetlem, a trukkot
profi integralt aramkorokben is hasznaljak. Csak eppen nem meresre, hanem
a hibaerositoben, ahol alig szamit valamit.
Ez most hatareset. Ha eleg a 7 bit, akkor mukodik. Mindenkeppen csunya
megoldas a sonton ekkora nagy feszultseget ejteni, es ennyi energiat
eldisszipalni. Az INA-k hasznalata lehetoseget ad a disszipacio
csokkentesere is, a meresi pontossag novelesen kivul.

> Ej, Komjati Zoltan, sok sorodbe fog ez kerulni Neked....:-)

Nem egeszen ertem a kollega hozzaallasat. Otthoni barkacs cucc lesz, vagy
termek? Ha barkacs, akkor maris lehet indulni INA-ert, ennek az egesznek
semmi ertelme sem volt. Az a par forint semmit sem szamit. Ha termek, akkor
jelentkezzen aki vallalna a felelosseget a potival egyenkent beallitott,
pontatlan, melegedo, rossz minosegu, megbizhatatlan kutyukert.
A beallitas a gyartasnal iszonyu draga, siman ubereli az INA arat, a
megbizhatosag nem hasonlithato ossze.

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
Egyetlen atombomba tonkreteheti az egesz napodat!