repcsi - ernyo

[SZIGETI Szabolcs]

> A lefele vitorlazashoz, tehat a sulyedeshez lehet, hogy kisebb sebesseg
kell, de
> ezt sem hiszem, ekkor inkabb csak a hajtomu teljesitmenye csokkenhet akar
> nullaig is. Van itt, aki repult mar, szerintem ha a sebesseg ennel lejjebb
jon,
> akkor a gep ugymond "atesik".

Par dolgot tisztaznek:

Egy -motoros- repulore alapvetoen negy ero hat: a hajtomu vono vagy
toloereje, a kozegellenallas, a szárnyak és egyéb részek alatal keltett
emeloero, és a gravitacio. A gep arra fog menni, amerre ezek eredoje mutat.
Sajnos a szarnyaknak bizonyos sebesseg kell, hogy felhajtoerot hozzanak
letre, ezert celszeruen a gepnek a levegohoz (nem a foldhoz!) kepest kell
elore haladnia.

A szarnyon keletkezo emeloero is tobb komponensbol tevodik ossze, de elso
kozelitesben lenyeges az aramlo levego sebessege es a szarny allasszoge (kb.
a haladasi irannyal bezart szog). Ezek bizonyos szintig fuggetlenek
egymastol, tehat kulonbozo sebbesseg/allaszog kombinacioval elerheto ugyanaz
a felhajtoero. (lassan, de orrat jol felemelve, vagy gyorsan es egeszen
laposan9

 Az ateses (amikor hirtelen levallik az aramlas a szarnyrol, es megszunik a
felhajtoero) gyakorlatilag csak az allasszogtol fugg, a sebessegtol
kozvetlenul nem. Vagyis tetszolegesen nagy sebessegnel is at lehet esni, ha
eleg nagy az allaszoged. Egeszen lassan azert nem lehet repulni, mert minel
lassabban mesz, annal kisebb a felhajtoero, ezt az allaszog novelesevel
lehet ellensulyozni, egeszen az atesest jelento allasszogig.

A repulo -fuggolegesen nezve- nem feltetelenul arra repul, amerre az orra
mutat, ugyanis az emelkedes-sullyedes elsosorban nem azert ven, mert
felfele-lefele iranyitod az orrat (eletekinteve olyan extrem esetektol,
amikor akkora a hajtomu teljesitmenye, hogy feltolja fuggolegesen), hanem
azert, mert az adott sebesseg-allaszog kombinacioban tobb vagy kevesebb
felhajtoero keletkeik, mint a repulo sulya.

Ebbol adodik pl. az a furcsasag, hogy lassu repulesnel/sullyedesnel a
fuggoleges sebesseget a motor teljesitmenyevel befolyasolod, meg a gep
sebesseget az allasszoggel ("magassagi kormany"). Jol lathato, hogy lassan
repulo es sullyedo gepeknek egeszen felfele mutathat az orra.
Ebbol kovetkezik tovabba, hogy pl. kanyarodas eseten a felhajotero egy resze
az oldaliranyu mozgast hozza letre (a repulo attol kanyarodik, hogy a
csurokkel bedontik, igy lesz vizszintes komponense a felhajtoeronek, es nem
azert, mert az "oldalkormannyal" fuggoleges tengelye korul elforditjak,
attol csak ferden allva repul elore), tehat motorteljesitmennyel/allaszog
valtassal kanyarodas kozben tobblet felhajtoerot kell letrehozni, hogy ne
csokkenjen a magassag.

Mindettol fuggetlen a kulonbozo segedszarnyak es feklapok kerdes, amely ara
szolgal, hogy a lassu/gyors repulesnek jobban megfelelo szarnyprofilt
lehessen letrehozni, tehat pl. nagyobb allaszoggel, lassababn tudjal
repulni.

> Most kepzeld el, barmiert a katapult vonohorog nem akad ki, mi lenne.
Szarra
> szakadna a gep, de valami biztosan kiszakadna belole, a gep meg
belevagodna a
> tengerbe.

Ilyen "nem fordul elo". A katapultba ugy vannak bekotve a gepek, hogy a
katapultalas vegen egy -egyszer hasznalatos- bekoto elem eltorik (ugy van
meretezve), tehat nem ragadhat a katapultban a gep. A leszallasnal viszont
elofordul, hogy nem akad be a horog, ezert a hordozos leszallasokat teljes
gazzal vegzik, hogy ha nem fogja el a drot, akkor azonal atstartolhasson.

> Nagyon kicentizve se lehet a sebesseg, hacsaknem a gepet maxra megpakoljak
> hadianyaggal, uzemanyaggal, de meg ekkor is kell valami kis tartalek, mert
johet
> egy kis hatszel is, ha osszevissza lengedezik a szel. (Bar az oceanon
lehet,

Nem jon hatszel, fel es leszallaskor a hajo folyamatosan halad (es ezek a
dogok eleg jol tudnak haladni), es a gepek a szembeszellel szallnak fel es
le. Mellesleg az alatlaban igy van, hacsak lehet szembeszellel kell fel es
leszallni a foldon is.

Szabolcs