Teljesitmeny-merohid

[Hidvegi Jozsef]

> Igen, valami ilyesmire gondoltam, esetleg picit nagyobbra. Az argontol
> eltekintenek elso kozelitesben. A kevert gaz egyebkent jobb mint a
> tiszta argon, vagy csak olcsobb?
Van 0,8-as huzal is, en pl alapvetoen azt hasznalom. De ez mar kisse alkalmatlan
vekony lemezekre.
A kevert gaz technologiai okokbol kell, nem az ara miatt. A pontos okat nem
ismerem, nagyon keveset foglalkoztam kevert gazal valo hegesztessel. Egyet azert
el kell mondani. A fogyoelektrodas (tehat ahol a huzal jon folyamatosan, azt
hivjak igy) hegesztesbol tobbfele van, a nepszeru kezibol is ketfele, a MIG es a
MAG. (Metal Inert Gas, ill. Metal Active Gas). Az elobbi az Argon szokott lenni,
ahol a gaz tenyleg csak vedogaz, nem vesz reszt a folyamatban, mig a CO2 (MAG)
reszt vesz. Sajna nem tudom, hogy metallurgiailag mit csinal.

> Mekkorak ezek a feszultsegek?
14V-tol indul kb, de megmerem mindjart.
Ez egy eleg gagyi gep (remelem, nem sertodik meg a gazdaja :-) ), szoval esik a
fesz rendesen. 6 fokozat van rajta, az 1-es 20V-ot, a 6-os 30V-ot ad uresben. A
6-ost hasznalom mindig, hegesztes kozben ezzel 17V koruli a fesz. (Erre is van
valami okolszabaly: 14+0,05*I, ezek szerint en kb 60A-rel hegesztek. Most kicsit
maceras lenne megmerni. A gepen nincs apermero.)
De a gep kimeneten van egy elko, szoval hegesztes kozben nincs jelentosege
annak, hogy ez a traffancs igy ejti a feszt. Ha egy teljesen merev aramforras
lenne ugyanezzel a fojtoval, lehet, hogy sokkal jobb lenne vele hegeszteni. (Meg
ha a hajtasa IxR kompenzalt lenne. Ennek nem az, ezert ha a pisztoly kabeleben
egy plusz hurok van, maris lassabb a huzal, ezert erre mindig figyelnem kell.)
Kulonben nem tul draga egy ilyen pisztoly. Ha akarsz valoban kiserletezni
ilyennel, a hozza valo tartozekok (csati aljzat) is kaphato. Ebben benne van az
aram bevezetes, a gaz- es a vezerlo csatlakozo is. Ez mar szabvanyos, neki ne
allj ilyet kitalalni! Ugyanez vonatkozik a huzalelotolo mure is.

> Ezek szerint a vedogaz teljesen maskepp viselkedik mint a bevonat. En
> eddig meg csak bevonatos elektrodaval, valtoarammal hegesztettem. A
Nem emiatt mas a  ketfele hegesztes (fogyoelektrodas es kezi bevontelektrodas).
A technologia mas.
Van egy harmadik, nagyipari technologia, ami bevonat szempontjabol a
bevontelektrodashoz hasonlit. Ez folyamatos ivvel dolgozik, holott ez is
huzalelotolos rendszer. Fedoporos hegesztesnek hivjak. Ezuttal mar kb 4mm-es
huzal megy elore, es az automatika feladata, hogy olyan 30-40V kozott tartsa az
ivfeszultseget az elotolasba valo beavatkozassal. Na de itt ehhez a huzalhoz
800...1200A tartozik. Az iv zonajat egy tolcser veszi korul, ahoval folyamatosan
omlik egy csovon at a fedopornak nevezett egyaltalan nem por, hanem inkabb
granulatumnak nevezheto anyag. A meg nem omlott, salakot nem kepzett anyagot
osszegyujtik, es ujra felhasznaljak. Igy keszulnek pl a nagyatmeroju, vastagfalu
spiralcsovek (egy fej belul, egy kivul hegeszti) vagy igy hegesztenek ossze
hidelemeket.

> bevonat ezek szerint sokkal baratsagosabb korulmenyeket teremt, mint a
> gaz. Vegulis logikus. Egyszer megprobaltam bevonat nelkuli elektrodaval:
> se szep, se csunya, se jo, se rossz nem lett. Teljesen lehetetlen volt
> ivet huzni vele.
Ez nem igy fugg ossze. A bevonatnak az a vedelmen kivul a jelentos szerepe, hogy
ionkepzo anyagokat juttat az ivbe. Pl az argon is egy eleg konnyen ionizalhato
gaz, ezert pl egy wolframcsucs es a munkadarab (ket meztelen fem) kozott is
lehet stabil ivet letrehozni argonban szokvanyos hegesztofeszek es aramok
mellett. (AWI, vagy kulfoldiul WIG). De lehet levegoben is, csak az oxigen miatt
szar lesz a varrat. Nem kell mas, csak egy elegendo fesztartaleku aramgenerator.
A CO2 is mukodik levegoben (kimarad a gaz), de olyan habos lesz a varrat, hogy
rossz ranezni. Ha van CO2, akkor gaztomor varrat keszitheto. Latok a varraton
egy  lepattogzos bevonatfelet, de nem teriti be az egeszet, csak itt-ott
pikkelyek formajaban van jelen. Lehet, hogy csak a szennyezok rakodnak igy ki.

hjozsi