Teljesitmeny-merohid

[Hidvegi Jozsef]

> Nem kell, hogy megerje, csak kiserletezem. Bar most, hogy mondod ki is
> talaltam a leendo termeket: precizios zsebgehesztokeszulek. Kozertben
> veszel egy doboz CO2 patront, az lesz a vedogaz. :-)
:-) Nem is rossz. Pl PB gazt lehet kapni egeszen pici palackban, amivel olyan
szerkot lehet uzemeltetni, mint regen a benzinlampa volt. Nekem nagyon bevalt.
CO2 palackbol a legkisebb, amit lattam (a szodaspatronok es a legfegyverek
kivetelevel) olyan 5 kilos volt. Efelett a palack kb 10-15 kilos. :-) Amit en
berelek, abban asszem 10 kilo gaz van, azt meg lumbagoveszely nelkul meg tudom
emelni. A 20 kiloshoz nagy lelkiero kell. :-)

> Nem akarok 100A-t. Kerdes, hogy kisebb arammal lehet-e hegeszteni es
> ahhoz mekkora feszultseg kell. (Termeszetesen nem hidat gondoltam, hanem
> mondjuk vekony lemezt vekony elektrodaval.)
Nagyon szuperul lehet 0,6mm-es huzallal egesz vekony, mondjuk 0,5mm-es lemezt is
hegeszteni, de ehhez mar jol be kell loni a gepet, es amit en probaltam, az
kevert gazzal ment, tehat CO2 es argon. Hogy tisztan CO2-vel milyen  jol lehet
ilyen vekony lemezt hegeszteni, azt nem tudom. Az aram is valami kisebb
lehetett, talan 30A.

> > Egy mozdulat, es mar ki is alszik az iv. A normal kezi hegesztogepek
> >legalabb 50V-ot szoktak tudni.
>
> Ez az uresjarasi feszultseguk, vagy itt meg jelentos aramot adnak le?
Igen, az uresjarasi.

> Emlekszem, hogy irtad mar maskor is ezt a feszultseggenerator dolgot.
> Nem nagyon talaltam az okat, most viszont kezd kialakulni egy gyanum:
> ezek ugy szabalyozzak az iv hosszat, hogy ha csokken, akkor a fix
> feszultseg miatt iszonyu aram kezd folyni es gyorsabban fogy az
> elektroda? Oszinten szolva eddig azt gondoltam, hogy a huzalelotolassal
> kell szabalyozni az iv hosszat. Mondjuk nem trivialis ezt olyan
> sebesseggel vegezni ahogy remeg a kezem.
Nem igy mukodik. Van egy feszgeneratoros jellegu aramforras (tobbnyire egy nagy
kondival a kimeneten), es egy fojto. A huzalsebessegtol fugg az aram. Altalaban
a feszultseget nehany fokozatban szoktak megvalasztani, a huzalsebesseget
folyamatosan lehet valtoztatni. (Itt van az a kovetelmeny, hogy a huzalsebesseg
tenyleg allando legyen, tehat ne fuggjon attol, hogy gobrul a pisztoly stb. Ezt
szoktak IxR kompenzalt hajtassal megoldani.)

Hegeszteskor a huzal hozzaer a munkadarabhoz, az aram meredeken fut felfele,
majd ettol a huzal elfroccsen, iv keletkezik, de ez nem ad akkora hot a huzalra,
hogy a vege megalljon, hanem megint megy a munkadarab fele, megint zarlat
keletkezik stb. Akkor jo, ha a rovidzarak kb 2-300Hz gyakorisaggal kovetkeznek
be. Olyan hangja van, mint amikor a zsir eg. Nem az egesz szabad huzal froccsen
el, csak a vege, mert az eleve mar melegebb. (Van itt egy un. Pinch effektus,
vagy hogy irjak. Az olvadek a viszonylag nagy aramsuruseg hatasara a zarlati
ponton letrejovo eleg kulonleges aramok magneses teretol szakad el. Tehat ahogy
az anyagban szetterjes az aram, a megolvado huzalvegen letrejovo cseppet
tavolito ero keletkezik, es persze a huzalvegen levo csepp feluleti feszultsege
is belejatszik a dologba.)
Ezt a jo hegesztesi allapotot a huzalsebesseg finom bejatszasaval lehet elerni,
persze ha a fojto megfelelo. Ha tul nagy, akkor nem eleg gyorsan no az aram, a
huzal beleragad az omledekbe, es odafagy, vagy ha adunk neki feszkot, akkor
rogton feleg a duzniig, es azzal osszeolvad a huzal. Ha tul kicsi, akkor meg nem
jon letre a megszakadt aramkorben az iv tartosan, tehat a rovidzarak kozott nem
lesz vegig iv, pattogni fog.
Ha tul gyors a huzal, akkor is pattogni fog, frocskol, kezbentarhatatlan a
folyamat, az ember fejet is megszorja jokora kellemetlen olvadekcseppekkel. Ha
tul lassu, akkor meg a huzalvegen oriascsepp keletkezik, meg nem biztos, hogy a
csepp oda kerul, ahova kene, nem lesz eleg a beolvadasi melyseg. Ha meg lassabb
a huzal az adott feszhez kepest, az iv a duzniig olvaszthatja fol a huzalt,
azzal osszeolvad, es vege, lehet szorakozni vele.

hjozsi