Re: Napenergiát hasznosítanak Hévízen

[Hidvegi Jozsef]

>Az üveg szimpla, egy rétegű, edzett, vastag és járható. Belső oldala
>prizmás, ami miatt a kifelé tartó sugárzás a ferde síkon lép be az üvegbe.
>45 fokot tükröződik, beér a prizma hátoldalába, és újra 45 fokot fordul
>vissza az elnyelő felületbe. Egyébként nem csak a belépő hősugárzás melegí,
>hanem a belépő összes sugárzás frekije átmegy infra (hő) tartományba.
Ahaaa, szoval a fedouveg prizmas. Igy ertem mar. Ez kb ugy mukodik, mint a
kocsik hatuljan, a fenyforras fele nyomja vissza a fenyt. Ugyes.
(Igen, azt tudtam eddig is, hogy az osszes feny hove alakul. Ha nem igy lenne,
semmi ertelme nem lenne, mert az uveg eppen ugy nem eresztene be azt, amit ki
nem ereszt. Tehat nemhogy a napsugar azon tartomanya folotti resz is lenyeges,
amit a 100 fok koruli testek is sugaroznak, hanem elsosorban az efolottiek a
lenyegesek, azok adjak a teljesitmeny zomet.

>1000W/m2 igen nagy teljesítmény simán felmegy a kollektorban a hőmérséklet
>150C fölé is. Ez egyben megoldja a sterilizálást is, mert ezt élő szervezet
>nem bírja ki.
Erre nem is gondoltam. Es a fa hogy viseli ezt a hofokot tartosan? Nem akar
elszenesedni szep lassan? Esetleg ez a ter vmi nemesgazzal is ki van toltve,
hogy az oxigent kiszoritsak?

>A fölös hőt nem KELL elengedni, ilyenkor az említett önszabályozás működik,
>csak hát fáj az ember szíve a begyűjthető energiát elpocsékolni. A megoldás
>a nagy fajhőjű anyag lenne, gondolom.
Megkerdeztem egy vegyesz sracot, akinek mindenfele tablazata van mindenfele
anyagrol. Eloszor a fixirsot fogja megnezni, nagyon kivancsi vagyok az
olvadashojere. De megigerte, hogy mas anyagoknak is utananez (remelem, lesz
ideje ra), es ha talal valamilyen vizkozeli olvadashojut, az nagyon szuper
lenne. De szkeptikus vagyok, mert ha lenne egy ilyen evidens anyag, gyanus, hogy
legalabbis gazdagabb orszagokban megcsinaltak volna mar ezt a nagykapacitasu
hotarolot, es valaki mar ebbol elne nagy ceget fejlesztve maga kore.

hjozsi