arammeres adc
Balla Zoltán
vega55 at freeweb.hu
Wed Oct 1 22:42:29 CEST 2003
From: "bela" <bagameri at freestart.hu>
> Autóban lesz, ugye, a mu"szerfal környékén.
> Ott a tápfesz 8V - 14V között van üzemszeru"en. Ha elszáll a
>
Erdekes, errol en sem tudtam! Volt 2 nap a kerdes feltevese idejen, amikor bedoglott
a postafiok, es egy masikra valtottam. Valoszinuleg emiatt lehetett! Ez igy mar
kicsit mas...
> Szóval, hogyan tolod el a méro" MCU tápfeszültségét? A testhez képest
> egy stabil 10V-on lesz a mínusza, és csinálsz neki valahogy +15V-ot is?
> Vagy az egész tápot akarod lebegtetni az éppen aktuális akku
> feszültségen?
> Bevallom, nem igazán tiszta elo"ttem, hogyan fognak alakulni a
> feszültség-viszonyok, és mito"l lesz ez olcsóbb meg jobb.
>
> Továbbra is kötöm az ebet a karóhoz: megvalósítható a mérés, de
> céláramkörrel.
> Ilyet lehet találni:
> Maxim, Linear Technology, Texas Instruments (Burr-Brown), Analog
> Devices választékában. High Side Current Sensing -nek hívják ezeket
> az áramköröket - ezek nem instrumentációs ero"síto"k - ha a pénz a
> gond, akkor utána kell járni kedvezo"bb beszerzési feltételeknek.
> Instrumentációs ero"síto"vel is megoldható a mérés, de az még drágább.
>
> Ha pedig nem akarsz 0,1% pontossággal mérni, hanem pl. 5% megfelel,
> akkor meg kéne próbálni a PNP tranzisztoros szinteltolót, persze,
> emitterellenállással kiegészítve.
>
> --------------------------------------------------------------
>
> Pár megjegyzést hadd tegyek a feszültségosztós vitához:
>
> - A tápfesz nem 10%-ot változik, sokkal többet.
>
> - Az üzemi ho"mérséklet-tartomány -40°C - +125°C között van.
>
> - OPA (mu"veleti ero"síto") és INA (instrumentációs ero"síto") között az
> a különbség, hogy az INA-nak akkor is van 2 db nagyimpedanciás
> bemenete, ha beállítottad az ero"sítést (erre külön lába van neki),
> míg az OPA munkapontba állítva az invertáló bemenete kis
> impedanciás, a neminvertáló meg nagyimpedanciás. Mindenro"l
> vitatkoztok, ez kimaradt, pedig ez is rontja a bemeno" osztót, nem is
> kicsit.
>
Tokeletesen igaz, de ez a hiba statikus jellegu, tehat szerintem kivonhato az
eredmenybol!
> - Én is szoktam ellenállást válogatni, 1%-os hevedereket. A
> tapasztalatom nem egyezik meg Balla Zoliéval. Pár db jön egymás
> mellett, amik szinte egyformák, aztán pár db teljesen eltéro", és így
> tovább. A névleges 1%-on persze mind belül van, de ennél pontosabbra
> nem szabad számítani, pláne, ha gyártásra kerül a sor.
>
En mindenhol 0.1% ellenallasokrol beszeltem(leszamitva az 5%-ot, amit peldanak
felhoztam) Igy az egymashoz kepesti elteresek is sokkal kisebbre adodnak
> 4db -ot, ami 0,01%-ra egyforma, elég nehéz találni. A ho"függésük
> szépen látszik az ohmméro"n, nem elhanyagolható.
>
Mivel itt nem onmagaban hasznalsz egy ellenallast, hanem arany-parban, az egyforma
elojelu valtozasok kiegyenlitik egymast(nagyreszt). Ezert a valosagban ez a
hofokfugges sokkal kisebb mint azt gondolni lehet.
> 5%-ost válogatni még nem jutott eszembe. Viszont volt ido", hogy
> 0,1%-os R-eket tovább válogattunk gyártáshoz (precíz analóg
> szu"ro"kbe), hát, az ellenségemnek se kívánom.
>
Az nem semmi szuro lehetett!!! Erdekelne, hogy mi volt az! Tudnal meg irni rola egy
ket adatot ?
> - Mikrokontrollerek ADC-je nem 40MOhm bemeno" ellenállású, hanem
> ennél sokkal-sokkal rosszabb. Nem is rezisztív, egy rakás kondit (a
> mintavevo" kondikat) kell töltögetni. (RTFDSF)
>
En a 40MOhm ellenallast egyenaramra feltetelezve irtam, hosszu ideju konverzional.
Ez az ertek joval lejebb esik rovid ideju koverzional, vagy valtakozo
feszultsegnel(frekvenciotol fuggoen)
Zoli
More information about the Elektro
mailing list