allofutes

[jhidvegi]

>A benzin az ugye 10- bar koruli
>a diesel pedig 20+ bar
>kornyeki kompresszioval megy...
Ezek nem a suritesi viszonyok a nyomasviszonyok helyett??? Legalabbis a
benzineseknek 10 koruli kompresszioviszonya van, de az adiabatikus osszenyomas
miatt a nyomas joval nagyobb lehet 10-nel.

>
>Na? melyiknek az azonos meretu  hengerebe fer tobb levego?
Ez nem jo kerdes. Azert, mert a diesel jobban osszesuriti a nagyobb
kompresszioviszony miatt, meg nem lesz az a levego tobb! (Most tekintsunk el a
turbofeltoltestol).

Nem itt van a lenyeg, hanem ott, hogy a nagyobb kompressziohoz nagyobb
depresszio is fog tartozni. Tehat az egestermeket jobban lehuti az adiabatikus
tagulas, tobb energiat vesz ki belole, jobb lesz a hatasfoka. (Alacsonyabb
homersekletu kipufogogazt produkal.)

Kulonben a dizel tobb levegot vesz be, mert - tudtommal - nincs benne
pillangoszelep. Teli kell magat szivnia, hogy suriteskor izzasig melegedjen a
levego. A benzinesek csak full gaznal szivjak meg magukat telibe.

A benzines auto hatasfokat is meg lehetne novelni, ha ugy mukodne, mint a dizel.
De olyan auto talan nincs is.

El lehet kepzelni a forditottjat: berakni 1 centis hengerfej pakolast :), es mi
lenne abbol a motorbol? Suritesi viszony lemenne 4 korulire :-), ero elfogyna
rendesen.

>A tobb levegohoz mennyivel tobb uza jar?
Talan semennyivel. Mert:

>Melyiknel lehet mindig  legfelesleggel jarni?
>Még gyorsitaskor is :-)
mert a dizel - jo esetben - mindig legfelesleggel jar. Ha barmiert nem, akkor
kormol is rendesen. Ugyanakkor a hosszabb szenlanc miatt egy-egy molekula tobb
oxigent igenyel, tehat ugyanakkora legtolteshez kevesebb uzemanyag jar.
Legalabbis a molekulak szamat tekintve. :-)

hjozsi