Panasonic plasma display bekotes

[Bodosi Balazs]

Szia Bela!

>   Egy bontott Toshiba T510-es notebookbol kikerult az LCDje, matrica
> szerint:
> Panasonic Plasma Display
> MD400F640PD4

Hasonlo tipusokat is erdemes keresni, mint kulcsszavak: plasma, 
pinout, laptop, display; a gyartok elegge ritkan valtoztatjak 
meg a kiosztast azonos tipuson belul,persze gyors fold-ellenorzes nem 
art.

Oriasi elony, ha a notebook kijelzoje mukodik meg osszekotve a 
geppel (vagy ideiglenesen visszadughato), mert akkor minden kimerheto, 
me'g sima voltmerovel is.

> Egy 20 polusu csatlakozo van rajta, amin keresztul vezerlest kap... a
> kerdes az lenne, hogy mit is ker egy ilyen pontosan? En elakadtam a
> HD44780-nal... de ez picit komolyabbnak nez ki :)
> NETen keresgeltem, de semmi ertelmeset nem talaltam, mintha valami nagy
> hadititok lenne, de remelem, hogy ennyire nem veszes a helyzet :)

Nem komolyabb, annyi a kulonbseg, hogy neked kell eloallitani kb 
20MHz-el a jeleket. Alacsonyabb sebessegen nem indul el. Printerport 
vagy PIC-ek felejtosek.
Kell neki egy orajel (XCLK vagy SHIFTCLK), VSYNC, HSYNC, es egy DE 
(ez lehet egyenfesz, de lehet a soroktol fuggo impulzus is, ezt 
kijelzoje valogatja, elsore egyenfesz legyen. TTL jelekkel mennek 
altalaban, ha 3.3-as, akkor is TTL tolerable.
Aztan van altalaban 8 data line, ez lehet 2x4 vagy 1x8, ugyis latszik.
Egy clk alatt megy ki egyszerre 4bit, ez a 16 arnyalatot adja ki. De 
van olyan is, hogy 4 ciklusban eloszor az elso negy pont MSB-je, 
aztan a masodik, aztan a harmadik, vegul a LSB-ek mennek ki, aztan az 
5. orajelre ugrik a kovetkezo 4 ponthoz. Ezt szemmel lehet latni, de 
a doksiban (haj, ha lenne) le vagyon irva.
Aztan van meg a tap (5V) es a fold. A labak maradeka fold vagy nc., 
ezt ki lehet merni (szokas a jelek kozott elvinni a foldeket, tehat 
vsync, fold, hsync, fold, clk, fold, data0, fold, data1, fold, stb). 
A tap bemenete altalaban kis SMD ferrittel kezdodik, meg vastagabb, 
mint a tobbi. A foldekkel erdemes kezdeni a kimerest, mert az 
csokkenti a kerdeses labak szamat (a femkeret foldpotencialon van).
A legnehezebb a DE es a Vee megtalalasa, mert az a vegen szokott 
lenni, valahol a tap es az utolso data kozott, de itt altalaban van 
jopar nc. is, ezeket kesobbi fejlesztesre meg az stn-ek 
kontrasztfeszultsegere tartogattak szerintem, hogy ne kelljen majd 
csatlakozot cserelni, ha a 'fejlettebb' STN-re valtanak...

Aztan a plazmaknal van meg kontrasztfesz is, ez a Vee-vel jelolt lab, 
de errol sajnos nem tudok semmit, a vezerlesen nem valtoztat, de a 
megjeleniteshez szukseges. Szerencses, ha egy potmeter mindjart a 
kijelzobol jon ki es nem kell kulon eloallitani.

Udv:
    BBalazs
    
http://www.phys.szote.u-szeged.hu/bbalazs/bbalazs.htm