Allati izmok - a csapos kozbeszol
jhidvegi
jhidvegi at freestart.hu
Sun Nov 16 21:26:28 CET 2003
Feladó: "Bodosi Balazs" <BBALAZS at phys.szote.u-szeged.hu>
Tárgy: Re: Allati izmok - a csapos kozbeszol
Mint tudjuk, ha valaki itt nem a csapos, akkor az Te vagy. :-)
Nem is gondoltam arra, hogy valami lenyeges szerkezeti elteres lenne az allati
es emberi izmok (maradjunk az emlosoknel) kozott, de igen fura, hogy az allatok
edzes nelkul is sokkal erosebbek lehetnek, mint az edzett ember.
Csak vmifele mennyisegi elteres lehet, amit kello felkeszultseggel biztosan ki
is lehet elemezni.
Valamikor a kozepiskolaban baratsagosan bunyozgattam egy sraccal, es
meglepodtem, milyen iszonyat kemeny bicepsze van. Kiderult, hogy legidesszantos
kikepzesre jart, nem is tudom, talan az akkori MHSZ kereten belul lehetett.
Termeszetesen sokat nem meselt rola. Hozza kepest nekem csak tesztak voltak a
karjaimban legedzetteb idoszakomban is.
Meg az is eszembe jutott, hogy amikor eloszot bevittuk a talan 2 eves, nem tul
nagy nemetjuhasz kutyankat a holtdunaba, es egyszercsak nem akart benn lenni
velunk, elkaptam a farkat, hogy visszahuzzam. Ereztem, hogy huz, mint egy
motorcsonak. Az en labamat meg elkapta az egyik lanyom, az ovet a masik lanyom,
es a qtya ugy huzott ki bennunket vagy 15 meteren at, mintha egy uszobajnok
huzott volna bennunket. Es a qtya meg csak nem is lihegett kulonosebben, amikor
kiert. Azt se mondhatjuk, hogy alapvetoen uszasra van a teste kitalalva, meg azt
vegkepp nem, hogy barmifele edzesben reszesult volna. Az egyesz kutya lehetett
vagy 21 kilo. (Sajna mar elhunyt, regen tortent a dolog.) En akkor se voltam 110
kilonal kisebb. El nem tudom kepzelni, hogy egy 21 kilo koruli akarmilyen edzett
uszo emberfia ilyen erovel tudott volna kifele huzni bennunket.
Ezzel egyutt lehet, hogy semmi okom nincs ra, hogy az emberi izom, kepessegeit
kevesebbre taksaljam, mint az allatoket. Kar, hogy nincsenek eziranyu meresek,
kiserletetek, vagy hogy nem tudok rola. Tehat hogy hasonlo funkcioju izmokra
hogy alakul a max feszultseg (N/m2), a max kiveheto gyors energia, tehat ami
eleve benne tarolodik az izomban, nem szamitunk utanpotlasra (J/m3), valamint az
utanpotlassal kimerheto tartosabb, mondjuk hosszabb percekig, netan orakig
kiveheto falj. teljesitmeny (W/m3). De mas elettani dolgok is jelentosen
elternhetnek. Pl a kutyaknak, macskaknak bar van bundajuk, azert a tel cudar
hideg tud lenni. Ha mi beoltozunk hasonlo bundaba, azert meg iszonyat nehezen
viselnenk a hoban alvast, egyaltalan a qrvahidegben letet folyamatosan. Egy
atlag teli szerko van olyan jo, mint egy igen rovidszoru kutya bundaja. A
szerencsetlen hajlektalan megis megfagy, a kutya, bar joval kisebb raadasul,
gond nelkul elvan.
Szoval nagyon nyamvadtak vagyuk edzetten is. Azt nem tom, hogy vajon 100ezer
evvel ezelott is igy volt-e ez, es csak a civilizacio es a termeszetes
kivalasztodas meg hasonlok kilovese miatt van-e igy, vagy eleve igy volt mindig
is, max mas mertekben regebben.
> Itt azert sokminden mas erergiaelnyelo dolog is mukodik, amit nem
> tudunk megforditani...
Mondj mar parat legyszi! Nagyon erdekelne pl, hogy amikor lesetal valaki egy 1km
magas hegyrol, hova lesz a nyilvan az izmokban elnyelodott energia! Biztosan nem
alakul cukorra. :-) Ennek ismereteben az is kiderulhet, hogy energia
elnyelesileg miert sokkal erosebb az izom, mint kibocsatasilag.
> Ha egy atlagos magasugrot (190cm) tekintunk fuggolegesen felugorva -
> ha a talpa 60cm magasban van - akkor az o sulypontja 60+(190/2)=155cm
> A magasugras vilagrekordja 240cm korul van. A kulonbseg szerintem a
> nekifutasbol adodo kinetikai energiabol jon. En most papucsban,
> edzetlenul, pocakosan, ebed utan, 180-asan fel tudtam ugrani 45cm-t
> (lemertem), szerintem egy jo collos sportolo sokkal tobbet tud, a
> magasugrok amugy sem torpek. Ugyanazokat az izmokat hasznalhatja csak
Na jo, lehet, hogy a merteket nem jol saccoltam meg, de az biztos, hogy az
edzett magasugro is joval magasabbrol le tud ugrani, mint amilyen magasra fel
tud ugrani. (Az emlitett desszantos fiu pl azt meselte, hogy nekik 4m magasrol
kellett rendszeresen leugralniuk, igaz, hogy az valami gurulasban vegzodott.)
Mondjuk egy aztalrol en is le tudok ugrani paros labbal a 140 kilommal egyutt,
nem valoszinu, hogy megserulok, de hogy paros labbal felugranek az asztalra, azt
igencsak ketlem. (Sovanyabbak masfel-ket asztalra gondoljanak.)
> a magasugrashoz, mint a felugrashoz. De az izmok kezdeti nyujtasa sem
> mindegy, hiszen allo helyzetbol a terheletlen izomban eloszor letre
> kell jonnie a feszulesnek es csak utana forditodik aktiv rovidulesre
> a munka, igy az idotenyezo sem elhanyagolhato, mert az osszehuzodas
> ideje izmonkent allando.
De ha guggolasbol inditunk, akkor erre is van ido. Meg azt is lehetne csinalni,
hogy egy kotellel lekotom az illetot, amit valami katapult elold, ha mar
elegendo az izomtonus, de ketelkedek igy is a sikerben.
> Az izmokkal parhuzamosan talalhatok rugalmas elemek, ezeket valoban
> fel lehet huzni, meg lehet rugokent fesziteni.
Asszem a kenguru a legjobb pelda ilyen beepitett rugokra, de azt mondtak az
adott termeszetfilmben, hogy elsosorban egy nagy in szerepel nala rugokent.
Ezert igen energiatakarekos nala a paros labu ugralas.
(Ha mar rugo: nem probalta valaki futasra azt a dupla laprugos cipot, ami
divatos kezd magapsag lenni? :-) )
hjozsi
More information about the Elektro
mailing list