Allati izmok - a csapos kozbeszol

[Bodosi Balazs]

> > > Nagyon gyanus, hogy az allatok izmai helybol tobbre kepesek, mint az
> > > embere. (W/kg-ra is, meg N/cm2-re, meg J/kg-ra is.)
> >
> > Szerintem ”nmag ban az  llati izom is nagyon hasonl¢ az ember‚hez, ‚s
> > gyan¡tom, hogy az "er viszonyokn l" csak a testszervez d‚snk kl”nbs‚gei
> > miatt vannak nagynak t n  elt‚r‚sek...

Igy igaz. Az emberi izom PONTOSAN ugyanolyan, mint az allati 
(emlos) izom. Bar ember es ember kozott is van kulonbseg edzettseg 
tekinteteben, az izmok ereje szempontjabol (ultrarovid ideju 
erokifejtes, izom a csontrol levalasztva, egyik vege rogzitve, masik 
terhelve) KIZAROLAG a vastagsagnak (a parhuzamos izomrostok 
szamanak) van jelentosege. De fontos az izom tipusa (lassu - pl. 
hatizom vagy gyors, pl. kez ujjainak izma), illetoleg a roston beluli 
sejtszam, azon belul pedig a parhuzamos aktin-miozin szalak szama.

Az erokifejtes nem azonos az izom erejevel, hanem az erokar-teherkar 
aranyatol fugg, a szervezetben egykaru emeloket talalunk, pl a 
bicepszizom nagyjabol 5-6cm-re tapad a forgasponttol, mikozben az 
alkarunk hossza kb 35-40cm. A kisebb majmoknal ez joval rovidebb 
ezert 'erosebbek'. Az ember osszes izma kb 11t sulyt lenne kepes 
megtartani.
A dinamikus, mersekelt ereju izommunkanal pedig az izom 
vaszkularizacioja (erekkel valo ellatottsaga) is szamit, mert ott 
dontoen aerob (oxigent igenylo) folyamatok dominalnak. Minel hosszabb 
az erokifejtes, annal inkabb jelentos ez. Az allatok pedig allando 
edzesben vannak, aki nem jol trenirozott, abbol vacsora lesz.

> Azert irtam ezeket a mertekegysegeket odafenn, mert ezek fuggetlenek a
> test-szervezodesektol. Mindegy, hogy a kigyo gyurus izmarol vagy a gepard
> futaskor hasznalando izmairol van szo, vagy esetleg egy rovarrol. Ezek egyebkent
> valszleg jelentosen elternek egymastol a fenti parameterekben.

A rovarizmokat nem ismerem, igy igazad lehet, de a 
peldakent felhozott pattanobogar pl. ravasz-mechanizmust hasznal, 
szepen lassan felhuzza izomzattal a rugalmas rostjait (a tor-potroh 
reszen meghajlitja a testet), aztan beakaszt egy po:cko:t, amit egy 
pici izommal tud aktivalni, igy az NEM kozvetlen izommunka, csupan a 
tarolt energia felszabaditasa. Ugyanigy a bolha ugrasa sem direkt 
izommunka, hanem a fentivel analog. Ezert nem tud akarmilyen rovid 
idonkent ugrani, par masodpercre szuksege van a ravasz felhuzasahoz. 
A bolha egyebkent maszik, ugrasait csak szamara fontos esetekre 
tartogatja.

> Egy egeszseges fiatalember le tud ugrani 2m magasrol anelkul, hogy a segge
> utkozne a talajba, vagy megserulne. (Vmennyi gyakorlas persze kellhet).
> Ugyanakkor ezt visszafele az egvilagon senki nem tudja megcsinalni. Tehat az
> izom, inak, csontok kepesek az ekkora zuhanassal jaro feszultsegek elviselesere,

Itt azert sokminden mas erergiaelnyelo dolog is mukodik, amit nem 
tudunk megforditani...

> de maguk kifejteni nem tudjak aktivan, csak ennek csekely toredeket. Mekkorat
> tudhat egy atlagember es egy elsportolo guggolasbol vagy ahogy akar, de
> egyhelybol felugrani? A mekkora alatt azt ertem, hogy nyujtott testtartasban a
> talpa mennyire emelkedik el a talajtol. Talan 60 centi lehet a csucs. Mikozben

Ha egy atlagos magasugrot (190cm) tekintunk fuggolegesen felugorva - 
ha a talpa 60cm magasban van - akkor az o sulypontja 60+(190/2)=155cm
A magasugras vilagrekordja 240cm korul van. A kulonbseg szerintem a 
nekifutasbol adodo kinetikai energiabol jon. En most papucsban, 
edzetlenul, pocakosan, ebed utan, 180-asan fel tudtam ugrani 45cm-t 
(lemertem), szerintem egy jo collos sportolo sokkal tobbet tud, a 
magasugrok amugy sem torpek. Ugyanazokat az izmokat hasznalhatja csak 
a magasugrashoz, mint a felugrashoz. De az izmok kezdeti nyujtasa sem 
mindegy, hiszen allo helyzetbol a terheletlen izomban eloszor letre 
kell jonnie a feszulesnek es csak utana forditodik aktiv rovidulesre 
a munka, igy az idotenyezo sem elhanyagolhato, mert az osszehuzodas 
ideje izmonkent allando.

> nekifutasbol az izmok, inak rugokent tudnak viselkedni, es a futas mozgasi
> energiaja mintegy felhuzza ezeket a rugokat, es akar 2m-re is fel tudja vinni a
> magasugro sulypontjat a kb 1m koruli magassagrol. (A rudugronak mar jobb
> energiatarolo eszkoze van, amivel akar 5m-re is feljuthat).

Az izmokkal parhuzamosan talalhatok rugalmas elemek, ezeket valoban 
fel lehet huzni, meg lehet rugokent fesziteni.

Udv:
    BBalazs
    
http://www.phys.szote.u-szeged.hu/bbalazs/bbalazs.htm