Allati izmok

[jhidvegi]

> > Nagyon gyanus, hogy az allatok izmai helybol tobbre kepesek, mint az
> > embere. (W/kg-ra is, meg N/cm2-re, meg J/kg-ra is.)
>
> Szerintem önmagában az állati izom is nagyon hasonló az emberéhez, és
> gyanítom, hogy az "erőviszonyoknál" csak a testszerveződésünk különbségei
> miatt vannak nagynak tűnő eltérések...
Azert irtam ezeket a mertekegysegeket odafenn, mert ezek fuggetlenek a
test-szervezodesektol. Mindegy, hogy a kigyo gyurus izmarol vagy a gepard
futaskor hasznalando izmairol van szo, vagy esetleg egy rovarrol. Ezek egyebkent
valszleg jelentosen elternek egymastol a fenti parameterekben.

> Talán ez is a fő oka annak, hogy az izmok ereje nem nőhet a végtelenségig.
> 35 kg-ot kitartva már közeledünk a veszélyes 15 000 N-hoz. Ezt már a
> csontok se bírhatják ki tartósan, miközben mind egy néhány
> négyzetcentiméteres felületű ínen nyugszik.
Ez az! Ilyen fajta gondolkodasmoddal lehet rakozeliteni a dologra. Ezek szerint
erdemes a neten kutakodni, talan vannak adatok kulonfele inak, izmok, csontok
hatarigenybeveteleire.

Etekintetben az ember nem olyan szar, csak van egy erdekes dolog, ami ramutat
talan a lenyegre:
Egy egeszseges fiatalember le tud ugrani 2m magasrol anelkul, hogy a segge
utkozne a talajba, vagy megserulne. (Vmennyi gyakorlas persze kellhet).
Ugyanakkor ezt visszafele az egvilagon senki nem tudja megcsinalni. Tehat az
izom, inak, csontok kepesek az ekkora zuhanassal jaro feszultsegek elviselesere,
de maguk kifejteni nem tudjak aktivan, csak ennek csekely toredeket. Mekkorat
tudhat egy atlagember es egy elsportolo guggolasbol vagy ahogy akar, de
egyhelybol felugrani? A mekkora alatt azt ertem, hogy nyujtott testtartasban a
talpa mennyire emelkedik el a talajtol. Talan 60 centi lehet a csucs. Mikozben
nekifutasbol az izmok, inak rugokent tudnak viselkedni, es a futas mozgasi
energiaja mintegy felhuzza ezeket a rugokat, es akar 2m-re is fel tudja vinni a
magasugro sulypontjat a kb 1m koruli magassagrol. (A rudugronak mar jobb
energiatarolo eszkoze van, amivel akar 5m-re is feljuthat).

Erdekes parhuzam, egyben elektro is: a direkt ugras megfelel a kapcsitapokban a
hard shwiching-nek (ha jol irom), a rugo felhuzasos modszer meg a rezonant
modnak. :-)))

> Egy 12 milliméteres pattanóbogár 30-40 centiméterre is fel tud emelkedni a
> levegőbe, elugrási gyorsulása legalább 380 g. Testük elülső fele még ennél
> is nagyobb, 2000 g gyorsulást ér el. Ez a legnagyobb ismert gyorsulás az
> állatvilágban.
Marmint a teljes allatra vonatkozoan, es aktiv uzemmodban. Mert passzivban ugye
ha a vasplatnira racsapok, akkor a tenyerem joval nagyobb gyorsulasokra is
igenybe van veve. :)

hjozsi