Gumi + aquaplaning
Várszegi Péter
pjotr007 at axelero.hu
Sun Nov 16 09:11:46 CET 2003
ADAC téligumi teszt, Autó2 december:
"Az alacsony oldalfalú, széles, 205/45 R17-es gumik a téli profil és anyag
ellenére leszerepeltek.
A tesztelok mérésekkel igazolták: vizes burkolaton olyan gyorsan felúsznak,
hogy jelentos sebességcsökkentés nélkül
veszélyes az autózás rajtuk."
Péter
----- Original Message -----
From: "L. Pasztor" <seasoft at hu.inter.net>
To: <elektro at tesla.hu>
Sent: Saturday, November 15, 2003 10:50 AM
Subject: Gumi + aquaplaning
Aquapaning eseten a gumi szelessegetol, a sebessegtol, es a rajta levo
tehertol fuggoen uszik fel. A gumi anyaga mindegy, a bordazat pedig csaknem
kozombos ! Upppps!
Ezek szerint sajat tapasztalataim helyesek, igy a 2000-es, 1300 kilos focus
205-os gumival mar kisebb sebessegnel is feluszik, 185-os guminal ehhez
nagyobb sebesseg kell. A feluszas eseten a gumi a sebessegtol, a nyomastol
es szelessegetol fuggoen 2-8 cm-re lognak be a viz ala. Vagyis a gumi
legalja nem a viz tetejen van, hanem par centire a vizszint alatt siklik.
Az effektus a vizisielesre hasonlit, a lec hatso harmada ott is a a viz ala
merul nehany centire, a gyerek alatt kevesbe, apuka alatt jobban.
Namarmost: kis sebessegnel, a kis vizmelysegnel a gumi meg gordul a vizben,
de meg a betonon. Novelve a sebesseget, a gumira felhajto ero kezd el hatni.
Ez eloszor kismertekben megemeli a futomuvet, az aszfaltra nehezedo nyomas
es a gumi tapadasa is csokken. Ekkor meg van valamennyi tapadas, de
gazfroccs hatasara hajtott kerek mar kiporog. Elso kerekek eseten csak
bolint egyet, de hatso kerekek eseteben kidobhatja a segget oldalra. Tovabb
novelve a sebesseget a kozvetlenul a betonra hato nyomas megszunik, tapadas
megszunik, kerek mer nem er le a betonig a viz alatt. Ekkor mar siklik a
gumi, de benyulik a vizszint ala par centivel. A fizika nevo sofor meg
atveszi az iranyitast, es az auto megy oda, ahova o akar.
Na ezert nem mindegy, hogy milyen mely a pocsolya. ----> Na itt es most
kellene satuval megmarkolni a f...t azoknak az utfenntarto illetekeseknek,
aki hagyjak hogy honapokig ilyen mely teknok legyenek az utakon, amikor a
benzin adotartama 150 Ft/liter korul mozog. (de ez mar egy masik
sztori ---> 2006-ban visszaterhetunk ra)
Elvi ertekek es kovetkeztetesek:
200 korul atlagos gumi mar allitolag 2-3 cm-t nyulik be a viz ala, tehat a
gep felszalad minden pocsolyara, mindegy a gumi anyaga, es valamennyit, (de
allitolag nem sokat) szamit a mintazata. Igaz, a felsiklas elott a
mintazatnak nagy szerepe van abban, hogy mennyire kepes kipaszirozni maga
alol a vizet amig gordul, hogy a felhajtoerot csokkentse, mert attolo is
fugg ugyanis a gumi tapadasa. De a felsiklas sebessegeben mar nem sokat
jatszik.
Szeles gumik sokkal kisebb sebesseg mellett is mar felszaladnak.
Nagobb sulyu gepek pl. (kamion) nagy sebesseg es vizmelyseg mellett sem
usznak fel, a sajat sebesseghataraikon belul, szinet soha.
Vagyis konnyu kocsinak szeles felnikkel nagy sebessegnel - annyi.
A sebesseget, gumiszelesseget, vizmelyseget illetoen ezekkel egyezik a
szemelyes tapasztalatom is, a tengelynyomast illetoen nem sok tapasztalatom
van, mert lenyegesen lassabban hajtok, ha nem egyedul ulok a kocsiban.
De azt mar soxor lattam, hogy tavolabbrol kovetve a kamiont, (hogy a
szetcsapott viz ismet megtoltse a valyukat) a kamion ugyanazon az uton,
ugyanolyan sebessegel nem kobaszol, en meg neha igen. Szorosan a kamion
seggeben haladva meg nincs ilyen veszely, mert kidurja a vizet a valyukbol,
nagyon kell figyelni a feklampajat (mert ok meg ilyen idoban is jol
tapadnak, es kiba...tul gyorsan meg tudnak allni - nem ugy mint mi.
Meg az ilyen kovetes utan ugy nez ki a motorter, mint a disznool.
Ha meg elkezd az ember elozni, a baloldali savban beleszalad a nyakig
megtelt pocsolyaba, es jon a meglepetes. De ezt mar az utfenntarto
illetekeseket laszamitva nem kivanom senkinek. Habar az Audi 4.2 quattro
nehezebb, igy valszeg nehezebben csuszik meg :-(((((
---------------------------------
Pasztor Laszlo
seasoft at hu.inter.net
---------------------------------
More information about the Elektro
mailing list