kismegszakitok lakasban/muhelyben

[jhidvegi]

> Temesvarott olyan bekotese volt a biztositekoknak (nem tudom miert,
> aztan en meg nem piszkaltam oket), hogy konnektoroknak ket bizti (egy a
> fazison, egy a nullon), vilagotasnak ket bizti (egy a fazison, egy a
> nullon). Mi is ennek a kotesi a modnak az lonye?
Egy biztosan van: ha nem elegendo egy egynek a megszakito kepessege, a kettoe
egyutt mar valszleg eleg. Az tortenik ugyanis, hogy a szetugro erintkezok kozti
iv bekuszik un. ivolto lemezek koze, igy az iv tobb kisebb ivdarabbol fog allni.
Minden ivdarabnak van sajat katod- es anodesese, ami folotte van 20V-nak. Ha
eleg sok ilyen osszejon, akkor meg fesz-csucsban is megszakadhat az aram. :-)
Ezert tudnak a kismegszakitok un. aramlevagast. Ez azt jelenti, hogy nem az aram
nullaatmeneteben fog megszakadni az aram, hanem elobb, esetleg ki se tud
fejlodni rendesen a zarlati aram.

Erintesvedelmileg nem tom, arrafele hogy van. Mindenesetre a nullat nem lehet
megerinthetonek tekinteni, ennek ellenere eleg ciki, ha kimegy valami
tulterheles miatt a nullaban levo bizti/kismegsz., a delikvens azt hiszi, hogy
nekifoghat babralni a fogalatot, kiszedni mondjuk az eltort, kilazult uvegu izzo
fem foglalat maradvanyait, aztan jol rafarag.

> Egyszer szetszedtem az egyik defektes orosz automatat. Semmi bimetall
> nem volt benne, csak egy 4-6 menetes vastag rezdrotbol keszult tekercs,
Hat igen, az oroszoknal minden lehetseges. :-) Meg annak az ellenkezoje is. :-)
A magyar regi BS es a ma is kaphato ELCO gyartm kismegszakitokban eppugy benne
van a hokioldo resz, mint a mai barmelyik nyugatiban.

> ki, nagy bosszusagomra (ez normalis is). Kiolvadokra persze az eddig
> elhangzottak
> szerintem nem igazan ervenyesek. Maskepp melegszik, maskepp reagal mint
> a bimetal vagy az elektromagnes.
Az olvado biztik eleg hasonloan reagalhatnak, mint a bimetall, azonban ezekbol
leteznek igen gyors, felvezeto vedelemre kitalalt biztik is. Ezek ugy keszulnek,
(a nagyobb aramuak), hogy rez-, vagy ezustlemez vezeti az aramot, esetleg tobb
is parhuzamosan, az egesz persze kvarchomokban van, es a lemezben vannak erosen
lekeskenyitett reszek, 2-3 db. Ezeknek nagyon kicsi a hokapacitasa, mert egy-egy
ilyen vekony, keskeny lemezdarabka nagyon pici tomegu. Tehat zarlatra igen
gyorsan ki fog olvadni. Viszont a tartos aramot se birna egy ilyen keskeny
lemez, ha nem volna nagyon rovid. Viszont ennek a nevl. aramtol torteno
melegedese miatti hot hossziranyban elviszi hovezetessel a szelesebb lemez, es
leadja a kvarchomoknak.

(Erdekesseg: tirisztoros chopperes kiserleteknel, probatermi mereseknel
alkalmaztuk az un. vizbiztit. :-) Ez abbol allt, hogy vmi szigetelore (kiolvadt,
kvarctol megfosztott biztire pl) rez-rudakat szereltunk, amit befureszeltunk.
Ezek olyan szarv-szerusegek voltak, ne'mi rugalmassaguk is volt. Ezeket
athidaltuk egesz vekony, mondjuk 0,2-0,4 mm-es huzallal, esetleg nem 1, hanem
2-4 szallal, ha nagyobb aram kellett, aztan az egesz ment bele a vizbe, pl egy
muanyag vodorbe. Ez tok jo tirisztorvedo volt. Ennek a rezdrotnak is nagyon pici
a hokapacitasa, de a vizhutes miatt tobbszaz A-t is kibirt. A zarlatkor ugye a
hutes nem szamit, csak a hokapacitas. Hat 65V-os betapnal meg csak-csak, de
amikor 550V kornyeken jart a betap, hatalmasakat szolt, a muanyag vodor is
szetment sokszor. :-) Viszont  ha nem lett a huzalok merete, szama rosszul
megvalasztva, mindig megvedte a gyorstirisztorokat.)

hjozsi