Triakok es szilardtest relek kezdenek az agyamra menni

jhidvegi jhidvegi at freestart.hu
Wed Nov 12 09:31:09 CET 2003


> OK, meggyozott :-)
> Ugye az is kovetkezik ebbol, hogy trafot (pontosabban uresjarasban levo
> trafot) fesz-maxban legjobb bekapcsolni.
Nem csak uresjarasban levot. Ha a gondolatmenetet vegignezed, a terhelt trafonal
ugyanugy letrejon az a dupla fesz-ido terulet, ami elsore tulgerjeszti a vasat.
Csak erre a terheles meg ra fog tenni, mert a trafo annak az aramat is atviszi.
Bar nyilvan a bekapcs tranziens aram fogja vinni a primet.

> Az én megfejtésem az a trafo-bekapcsolaskori bizti-kiveresre,
> hogy:
>
> A H-B karakteriszikaja a vasanyagoknak hiszterezises.
Valoban van valami hiszterezis, de szinte elhanyagolhato a trafovasaknal. A
hatasa abban jelentkezik max, hogy ha eppen abban a felperiodusban sikerul
fesz-nullanal bekapcsolni a traffancsot, ami pont a pici maradek
magnesezettseghez adja hozza a magaet, meg nagyobb loketek jonnek letre. Nem
mertem ilyesmit meg, de statisztkailag egy jokora fesznullaatmenetes vezerlessel
ki lehetne mutatni, ha arra is vigyazunk, hogy szinten valamelyik fesznullaban
vegyuk el a delejt a trafotol: ketfele lenne a tranziens aram csucsnagysaga.

> Adott esetben a helyzet meg rosszabb is lehet, a kisfeszultsegu kapcsolok
> siman levagnak aramot, akar a egy trafo uresjarasi aramat maximumban.
Kapcsolok nem, de a kismegszakitok kepesek ilyen galadsagra. :-) Persze halozati
feszre gondolok. Kisebb, pl 24V-osoknal lehet, hogy a kapcsolo is tud ilyet. Nem
tudom. Szokott az ilyen szikrazni? Ha igen, akkor talan ez se tud aramlevagast.

> A ket dolog mennyisegileg nem tudom, hogy hogyan viszonyul egymashoz.
> Joska, neked van apparatod, kimerheted :-)
Erre nem vagyok felkeszulve. Valamit el kene hozza kovetni, de most nincs ra
szemernyi idom se.

> A remanens-indukcios jelenseg, mint ok, mellett nekem az az ervem, hogy
> terhelt trafok is kivagjak a biztit bekapcsolaskor, pl.
Igen, igy van, de nem a remanencia miatt. Mindjart nem jon be a dolog, ha
szelidra van meretezve, pl egy hipersil vas B = 1T-ra. :-)

> nagyobb HF erositok. Es nem mindig! BEbben az esetben van bekapcsolaskor
> ellengerjesztes
> (Graetz+pufferelko), igy a hjozsi jelenseg kisebb jelentosegu.
:) Ez nem hjozsi jelenseg. Akkor is letezik, ha en nem leteznek. :)
Ez a pufferelkos dolog persze mas teszta. Nalam ugye ez centralis kerdes, amiota
nagyaramu chopperekkel foglalkozom. A bazi nagy elkotelep miatt mindig meg kell
oldanom a betap egyeniranyito lagyinditasat. Ezt tobbnyire ugy csinalom, hogy
egy kisebb magneskapcsoloval 3 ellenallason keresztul gerjestem fel a trafot es
toltom fel az elkokat, majd partized mp mulva az ellenallasokat rovidre zarja az
uzemi magneskapcsolo. Ezzel az is megoldodik, hogy bazi nagy trafokat lehet akar
C, vagy B tip kismegszakitokrol is jaratni. A D joval dragabb ezeknel. A C az
altalanos, mindenutt kaphato.

hjozsi



More information about the Elektro mailing list