Triakok es szilardtest relek kezdenek az agyamra menni

[jhidvegi]

> Szabad kerdezni, ill. vitatkozni?
Hogyne, azert van a lista (tobbek kozott)!

> > Ezzel szemben a szemetlada trafo :-) aram nullaatmenete jelentosen hatrebb
van,
> > mert annyira induktiv. Minel nagyobb a trafo, annal inkabb igy van.
> > Ezert ha egy trafot, foleg, ha jol ki van a vas hasznalva, halozati nullanal
> > kapcsolunk be, akkor iszonyat nagy egyenaramu gerjesztest viszunk ra. A
>
> Miert? Ha fesz nullanal kapcsolunk be, miert kap nagy egyenaramu
> gerjesztest? (Nekem mas feltevesem van a biztikiveresre, de majd ha ezt
> tisztaztuk.)

Probalom megvilagitani kvalitative, egyenletek nelkul:
Vegyunk egy tisztan induktivitast, ami  linearis. Ezen allandosult allapotban
legyen egy szinuszos fesz, meg egy szinuszos aram. Az aram ugye 90 fokot kesik a
feszhez kepest, tehat az aramnak akkor van nullaatmenete, amikor a fesz csucson
van.
Az indukcio (B) az aramot koveti.
A B nulla tehat akkor, amikor a fesz eppen max. Startoljunk gondolatban innen.
Van egy arammentes induktivitasunk, amire fesz-maxban radobom a szinuszos feszt
csucsban. Ettol o pont ugy erzi magat, mintha mar allandosult allapotban lenne.
A hatralevo fesz-ido terulet (fel szinuszhullam) pont Bmax-ra fogja
felgerjeszteni. A kovetkezo negativ ugyanekkora fesz-ido terulet eppen nullara
lebontja a fluxust (igy B-t is), majd a maradek masik fel szinusz ujra felepiti
ellenkezo iranyba. Az ujabb fesz-nullanal tehat -Bmax-on allunk.

Na most, ezek alapjan kapcsoljunk egy arammentes ilyen induktivitast fesz nulla
pillanatban ugyanerre a szinuszra. A fel fesz-szinusz eleresekor (Umax) meg
fogja kapni azt a fesz-ido teruletet, amitol eleri a Bmax-ot, de hatravan megegy
ugyanekkora. A fesz kovetkezo nullaatmenetenel mar 2Bmax lesz az indukcio, ezzel
egyutt a fluxus is dupla. Az ezutan kovetkezo negativ felhullam lebontja ezt
nullara, tehat a teljes fesz-periodus vegen a B erteke nulla lesz, kezdodik
minden elolrol.
Ha most elkepzeled ezt a B-ido fuggvenyt, akkor egy szinusz lesz ez is, csak el
van tolva folfele eppen Bmax ertekkel. Tehat egy egyenaramu komponensre
szuperponalodott szinuszt kaptunk aramnak, vagy ami ezzel ekvivalens, egy egyen
magnesmezore szuperponalodott szinusz magnesmezot kapunk.

Ez van akkor, ha az induktivitasunk linearis, vagyis pl legmagos fojtorol van
szo. De ha egy traforol, akkor a 2Bmax-hoz valami irdatlan aram tartozik a
telites miatt, akar a nevleges aram 20-szorosa is bejohet. Igaz, aztan gyorsan
lecseng. Itt az aramkepet ugy kell elkepzelni, hogy ha a B-vel megyunk a telites
fele, akkor az aram nem szinuszos egyaltalan, hanem a csucsok tajan erosen ki
fog emelkedni. Ez a jelen esetben kulonosen erosen fog kiemelkedni, annyira,
hogy ha a szkopon beallitasz egy olyan erositest, hogy fel osztasnal legyen az
allandosult csucs, akkor ez a csucs messze kimegy a keprol. Tehat itt az
egyenaramu komponens irdatlan nagy, de az ohmokon, amik kis trafoknal viszonylag
nagyok, nagy trafoknal viszonylag kicsit, le fog csengeni. Meg hallani is lehet,
ha egy traffancsot bekapcsolsz, hogy egy darabig hangosabban morog, meghozza
50Hz-cel, nem 100-zal. Merthogy ilyen utemben jelennek meg az elejen a loketek.
Aztan ha beall az allandosult allapot, 100Hz-cel fog morogni.

Matematikailag is megy a dolog, ha kered, de sztem folosleges.

hjozsi