Triakok es szilardtest relek kezdenek az agyamra menni

[jhidvegi]

>Kicsi halozati trafok, reletekercsek, kicsi motorok az eletem
>megkeseitoi. Elhanyagolhato terheles, de nem elhanyagolhato
>induktivitas.
>Egyetlen ertelmes elkepzelesem, hogy a triak nem teljesen nulla aramnal
>kapcsol ki es ilyenkor a tekercsen a letoresi fesznel nagyobb
>indukalodik.
Nem ez a baj. Valamikor en is rengeteget szivtam azzal, hogy nagyteljesitmenyu
trafos-diodas egyeniranyitokat halozati tirisztoros szabalyozassal akartam
ellatni, es iszonyat sokszor kivertem vele a biztit, mire rajottem a gondra.

De maradjunk a szilardtest releknel eloszor. Ezek ugy vannak megalkotva, hogy a
halozati fesz nullajanal kapcsolnak. Alapvetoen ellenallast terhelesre gondolt a
tervezoje.

Ezzel szemben a szemetlada trafo :-) aram nullaatmenete jelentosen hatrebb van,
mert annyira induktiv. Minel nagyobb a trafo, annal inkabb igy van.
Ezert ha egy trafot, foleg, ha jol ki van a vas hasznalva, halozati nullanal
kapcsolunk be, akkor iszonyat nagy egyenaramu gerjesztest viszunk ra. A
bekapcsolasi tranziens egyenaram joval meg is haladhatja az uzemi aramot, es
mire lecseng (par periodus), addigra meghal a triak a szilardtest releben. De ez
csak az egyik gubanc. Ha csak tenyleg bekapcsolni kell, akkor halozati fesz
maxban vagy nem sokkal elotte kellene. Ha te vezerled a triakot, ez nem lesz
olyan nehez.

Ha viszont feszt is akarsz szabalyozni, mas gondok is bejonnek.
Mondjuk meg mindig induktiv a terheles, te meg viszed elore a gyujtas-szoget
(mar ha sikerult egyaltalan bekapcsolni :-))) ). Eljutsz oda, hogy a fesz
nullaatmenetetol meg messze vagy, de az aram nullaatmenetet mar elerted, azaz
kimegy a max delej. De te ezt nem veszed eszre, es tolod elorebb a
gyujtasszoget. Mivel aszimmetriak mindig vannak, elo fog allni, hogy a triak az
egyik felperiodusban mar elorebb kap csak gyujtast, mint ahogy be tudna
gyujtani, de a masikban meg nem, azaz az egyik felperiodusra fog mindket
gyujtojel esni. Ekkor par perioduson at egyenfesz jut a kis ellenallasu induktiv
korre, ami pl villamgyorsan betelitodik, es a letrejovo oriasi aram kinyuvasztja
azonnal a triakot.

Az a baj, hogy ha a terheles eleg nagy (az ohmos osszetevo hatasa megno), akkor
sokkal elorebb lehet a gyujtas-szoget vinni, mintha pl egy nagyobb trafo
uresjarasban menne. Tehat nem is lehet elore beloni a gyujtas-szog legelso
helyzetet helyesen, mert mas kell az uresen jaro trafonal, es mas-mas, ha
kulonfele nagysagu ohmos teher is rajta van a trafon.

Egy megoldas van, ami tuti: antiparalell tirisztorpart kell alkalmazni, es
azokat az ohmos terhelesre meretezett legelorehozottabb gyujtashelyzetre be
lehet loni, de ugy, hogy innentol az egyes tirisztorok - gyujtotrafos meghajtas
eseten - impulzussort kapjanak viszonylag hosszu ideig, mondjuk meg 6ms-ig kb,
vagy ha opto-s a meghajtas, akkor ilyen szeles gyujtojeleket kapjanak. Ekkor nem
lesz gond, jol fog viselkedni minden elethelyzetben. Ugyanis ha ekkor
uresjarasba kerul ra a trafo (levesszuk az ohmos terhelest), meg meglesz a
gyujtojel a tirisztorokon, amikor a nagy induktivitas miatt az aram
nullaatmenete hatratolodik akar 90 fokkal is (ami ugye 5ms).
Triakkal nem  lehet ezt megcsinalni. Azzal csak azt lehet, hogy a
legkedvezotlenebb uzemallapothoz allitani az elso es hatso gyujtashelyzeteket
is, ahogy csinaljak a keziszerszamok motorjainal. Sosincs az, hogy nullaig le
lehet menni, de azok a motorok sosem olyan nagyon induktivak, es mar a csapagy-
es legsurlodas miatt is mindig van kello ohmos teher is.

Termeszetesen a gyujtasszoget hatulrol kell elore vinni mindig, nem pedig
radobni a terhelest (induktivat) a teljesen kivezerelt rendszerre, mert akkor az
emilem elejen irt egyenaramu loket nem fog elmaradni. Ezt meg csak a felvezeto
jelentos tulmeretezesevel lehet biztonsagosan lekezelni.

Remelem, nem voltam nagyon elkeserito. Pedig meg tudnek irni ilyeneket, hogy pl
a triakot hatrafele vezerelgeted, es egyszercsak annyira hatraviszed, hogy az a
kov. felperiodusban mar teljes kivezerlesnek szamit, tehat jo esetben
szimmetrikusan radobod a terhelesre az egesz feszejt. (Pl motorka total
felporog). Peches esetben meg itt is letrejon az az aszimmetria, amirol mar
papoltam, innen vege is a dalnak.

Ha csak ki-bekapcsolast akarsz, jobban jarsz vmi relevel, magneskapcsoloval :-),
es ha kismegszakitot teszel ele, az D karakterisztikaju legyen. Ezt talaltak ki
kifejezetten traffancsok bekapcsolasara, nem old le olyan aramoknal, amiknel a C
siman lever.

hjozsi