Bocs, csak teszt-helyett lapkiadas

[norbimagan]

>MIért, miért? Ki fizeti a révészt? Ezen gondolkozz, ha 
>megválaszoltad, a kérdéseidre is megvan a válasz.

Természetesen ezt mi is tudtuk jól. Azonban néha egy helyesen feltett
kérdés többet elárul, mint a mások helyett erre megadott felelet. ;-)
Sokan foglalkoznak azzal, hogy megválaszolják, miért beteg egy
társadalom, de kevesen tesznek a gyógyulásáért. Ami bennünket illet,
megpróbáltuk megtenni egy picike lépést. Remélem valami keveset fog
nyomni a latba. Ha nem, akkor is elmondhatjuk, hogy megpróbáltuk.

>Ki az, aki színvonalas könyvet / cikket fog írni? Ingyen! Ugyanis a 
>net-en mint a nátha, úgy elterjed, ha jobbfajta a cikk, pénz nem jön 
>be belőle.
>A nyomtatott könyveket meg nem veszik meg, hanem a melóhelyen 
>fénymásolják, lopott papírra (a cégtől), a cég gépén.

Ez így igaz. Tőlem is loptak már el anyagot, nemegyszer. Ez valóban
bosszantó, főleg ha másnak lesz belőle summás haszna, mi meg semmit se
kapunk. Ugyanakkor azonban az a szerzői-jogvédelmi idiotisztikus mizéria
se megoldás, ami most mindenfele hódít. (Zene, szoftver, ki nem adott
doksik, vagy ott vannak a drágán megvehető szabványok, amiknek elvileg
pont a nyilvánosság, a bárki által elérhetőség lenne a lényege, stb...)
Egyik végletből másik végletbe, racionalitás nélkül. Ugyanakkor látni
kell, hogy ez is egy ugyanolyan felgerjesztett folyamat, s valójában nem
arról van szó, mint aminek beállítják. (Gondoljatok a Fritz-chipre,
NETPC-re, vagy a többi aranyosságra.) Egyértelműen az egyén kontrollja a
cél, amit viszont bele kell csomagolni valamilyen mézesmázba, szajkózni
a médiumokkal az előnyeit, hogy a tömeg bevegye. A tudatlanság is egy
ilyen kontroll. Ha nem teszünk ellene, akkor a jövőt tesszük tönkre.
Igen, ára van persze, hogy van. Pl. az az ára, hogy ingyért teszünk
valamit időnként a közért, amiért nem kapunk, s persze nem is várhatunk
el semmit. De mennyi is az ára a jövőnknek? Valójában mi is kerül többe
akkor?

>amíg a kultúrát megadóztatják (főleg ennyire)
>asszem így is lesz :-(

Pont az a cél, hogy a szint alacsony legyen. Ez természetesen nem valami
tévedésből, társadalmi mellékhatástól, vagy véletlen politikai
túlkapástól van így. Mint említettem, a buta embert könnyű irányítani,
vagyis a mindenkori hatalmi szerv alapvető érdeke -politikai
irányultságtól függetlenül, s ez a kulcsszó- a szabványos, moduláris
emberfők kinevelése. Ezek azután megfelelnek a mesterségesen,
laboratóriumokban kitenyésztett, virtuális igényeknek, melyeket a
multicégek szupermarketjeiben a jótékony ipar igen jutányos áron,
illetve maradéktalanul ki is elégít. 

Akkor mi is itt a probléma? :)

>Minha sok milliardot koltenenk evente
>egyetemi tanarokra, akademikusokra!

Oooh, a kutatás egy külön kaszt... :))) Ma sajnos már bevitték a
nonprofit területekre is a profit-orientált szférát. Vagyis: Egyes
tanszékeken kénytelenek profitot is termelni, mert az állami támogatást
itt-ott rétegekben, szépen alaposan lefaragták. Meg infláció is valahol
egyfajta faragási módszer, az új bankjegyek meg rendes számban jelennek
meg, tudjuk mindannyian...
Ugyanakkor az is ki van találva, hogy a kutatók ne legyenek érdekeltek a
közemberek felvilágosításában. Megvannak ugye a kvóták, hogy adott ember
X-helyen adott pontnyit publikáljon. De publikáció az is, ha valaki
állít egy marhaságot, majd egy hónap múlva egy másik publikációban
megcáfolja ugyanazt, az újabb eredmények után. Azon kívül minél nevesebb
tudományos fórumon publikál valaki, annál több a pontja. Ki a francnak
lenne érdeke a fentiek tükrében, hogy a közembereknek "holmi
ismeretterjesztő újságcikkeket", illetve használható szakkönyveket
publikáljon? 

Igenis tudomásul kell venni, hogy nekik semmivel nem nagyobb
kötelességük feláldozni a szabad idejüket, vagy munkaidőben a fizetős
kutatásoktól, publikációktól elvonni az energiájukat, mint
bármelyikőnknek. 
Látni kell, hogy az egész kutatási rendszer szándékosan nem úgy épül
fel, hogy ezt bárkinek is érdekében álljon megtenni.
Túl könnyű a problémákat tovább passzolni, mint tenni ellenük. Ha már
felsőoktatás: Ott van Széchenyi példája. Mikor lett volna Tudományos
Akadémia, ha Ő elsőnek nem áldoz erre? Pedig nem volt a kötelessége.
Azonban senki más nem tette volna meg helyette. Ha akkor nem teszi, most
hol lenne a Magyar tudomány?

Szerintem egy embernek nem kell sokat tenni, vagy erején felül mindent
felvállalni. Ellenben érdemes mindenkinek elültetni a maga "fáját" a
tudás erdejében. Hiszen ha a világba kinéz az ember, lépten nyomon ezt
látja. - Megy a "favágás", vagyis a tudás módszeres, tűzzel-vassal való
kiirtása...
Méghogy "a tudás hatalom"? Nem, ez tévedés! A tudáskülönbség, az igazi
hatalom! S ezt sokan tudják is.


Üdv.:
         Norbi.