Horror (Schwartzschild)

[Gyozo]

Jaja, (igenyesebb) filmeknel az adatlapon fel is szoktak tuntetni,
hogy mekkora idonel (tobb masodperces exponal) mennyit kell
raszamolni, ez anyagtol fugg.
Pontosan nem ertem, hogy fizikailag miert, hogyan van ez, de szerintem
mashogy mukodik a fotolakk, meg az ezust-halogenid emulzio. A
fotolakknal csak olyan van, hogy ott marad, vagy hogy lejon. Bar
ezustnel is vagy fekete, vagy feher, csak picik a szemcsek. Na,
ellentmondok magamnak.
Mindenesetre filmnel ugy van, hogy a feny hatasara pici ezustdarab
valik ki, ami kesobb katalizatorkent mukodik, amikor a redukalo hatasu
hivoba kerul. A pici ezust mellett kivalik tobb millioszoros
mennyisegu ezust, es fekete lesz az adott szemcse.
Arra gondolok, hogy ha nagyon keves a feny, tehat hosszu az expozicio,
akkor a fotonok, meg az ezust, meg hidraulika, mittudomen... Valaki
elmagyarazhatna. :D

Gyozo

SS> Annyit tesz ez az effektus, hogy filmek eseteben az expozicio ideje es a a
SS> feny mennyisege forditottan aranyos, tehat ugyanolyan merteku feketedest
SS> kapsz a filmen, ha ketszer akkora ideig exponalod, fele akkora fennyel (egy
SS> szammal kisebb rekesznyilast hagyva) es viszont. Tehat egy foto ugyanolyan
SS> lesz 8-os blendevel es 1/250 expozicioval, mint 5.6-es blendevel es 1/500
SS> expozicioval. (a 8-as blende fele annyi fenyt ereszt at, mint az 5.6-os,
SS> gyokketo lepesekben megy a blende ertek). (termeszetesen a foto mas
SS> jellemzoi, mint melysegelesseg, vagy bemozdulas lehet mas a rekesz es az
SS> expo ido miatt, de a sotetedese nem). Egyebkent a fenymerok egy fenyerteket
SS> mernek, amihez te tetszolegesen kombinalhatod a rekeszt es az expozicio
SS> idoket.

SS> Nos, a fenykepeszeti anyagok tulajdonsagaibol adodoan egeszen rovid es
SS> egeszen hosszu megvilagitasi idok eseteben ez az osszefugges mar nem
SS> ervenyes, ilyen esetben ugy tunik, mint ha a film erzeketlenebb lenne, tehat
SS> egeszen rovid megvilagitasok eseteben (ez modern filmeknel joval az 1/10000
SS> mp. alatt van) nagyobb fenyt kell adni.

SS> Pl. vakus fotok eseteben ez az effektus jelentkezhet, mert a vaku villanasi
SS> ideje rovid, vagy ejszakai felveteleknek, ahol meg hosszu.

SS> Az effektust egyebkent Karl Schwartzschild osztrak csillagaszrol neveztek
SS> el, aki a csilagok hosszu ideju fotozasa kozben ismerte fel.