Horror (Schwartzschild)

[SZIGETI Szabolcs]

> > A Schwartzschild effektusnak is erdemes utananezni, mert itt mar
jatszik.
> > Nagyon rovid es nagyon hosszu expozicios idoknel a hatas nem aranyos a
> > megvilagitassal, hanem annal gyengebb.
> Tudnal errol picit bovebben irni? Valahogy kimaradt az eletembol ez teljes
> egeszeben. (Hianyoztam az orarol :-) ).

Hali!

Annyit tesz ez az effektus, hogy filmek eseteben az expozicio ideje es a a
feny mennyisege forditottan aranyos, tehat ugyanolyan merteku feketedest
kapsz a filmen, ha ketszer akkora ideig exponalod, fele akkora fennyel (egy
szammal kisebb rekesznyilast hagyva) es viszont. Tehat egy foto ugyanolyan
lesz 8-os blendevel es 1/250 expozicioval, mint 5.6-es blendevel es 1/500
expozicioval. (a 8-as blende fele annyi fenyt ereszt at, mint az 5.6-os,
gyokketo lepesekben megy a blende ertek). (termeszetesen a foto mas
jellemzoi, mint melysegelesseg, vagy bemozdulas lehet mas a rekesz es az
expo ido miatt, de a sotetedese nem). Egyebkent a fenymerok egy fenyerteket
mernek, amihez te tetszolegesen kombinalhatod a rekeszt es az expozicio
idoket.

Nos, a fenykepeszeti anyagok tulajdonsagaibol adodoan egeszen rovid es
egeszen hosszu megvilagitasi idok eseteben ez az osszefugges mar nem
ervenyes, ilyen esetben ugy tunik, mint ha a film erzeketlenebb lenne, tehat
egeszen rovid megvilagitasok eseteben (ez modern filmeknel joval az 1/10000
mp. alatt van) nagyobb fenyt kell adni.

Pl. vakus fotok eseteben ez az effektus jelentkezhet, mert a vaku villanasi
ideje rovid, vagy ejszakai felveteleknek, ahol meg hosszu.

Az effektust egyebkent Karl Schwartzschild osztrak csillagaszrol neveztek
el, aki a csilagok hosszu ideju fotozasa kozben ismerte fel.

Szabolcs