Mennyire is raz?

[Hidvegi Jozsef]

> Én szkeptikus vagyok azügyben hogy a közeljövõben hozzájáruljanak
> ahhoz hogy a hozzátartozó defibrillálja a klinikailag halottat.
> Halált csak orvos állapíthat meg és könnyen gyilkosság vádjával
> kerülhet szembe a segítõ.
Én is filóztam ezen, de a kardiológus nem errol beszélt, végül meggyozo volt. A
ketyere nem csak úgy lenne mindenhol, hanem vannak rizikócsoportok, eleve beteg
emerek stb, és  mint mondta, a laikus hozzátartozó be lenne tanítva a szakszeru
felhelyezésre. Csak erre, nem magára a defibrillálásra! A készülék maga
érzékelné, hogy mi az ábra, és maga dönt, hogy mit adjon ki.
Ma már egy vérnyomásméro is tud érdekes dolgokat. Pl az enyémen be kell
állítani, mekkoráról startoljon (30 hgmm-rel magasabbra, mint a várható magasabb
(systolic) érték. Ha túl picire állítom, érzékeli, és tovább fújja a
szorítóballont 30-cal, és onnan kezdi a mérést, vagy ha kell, még tovább.
Szóval vannak ma már lehetoségek. Nyilván nem a levegobe beszélt a pofa.

És mint írtam, az teszi indokolttá a dolgot, hogy a baj bekövetkezte után eltelt
ido rohadtul csökkenti az esélyét, hogy akármilyen profi orvos és berendezés
hatékony lehessen.

Ha valakinek van infója: fejlettebb országokban alkalmaznak valahol ilyesmit?

> DE!
> Tekintve az infarktushalálok hatalmas gyakoriságát.
> Nem hiszem, hogy elõzetes írásbeli meghatalmazás esetén elítélhetnék
> a segítõt. [Önrendelkezési jog]
> És fõként azt, hogy diplomás orvos sok helyen akad a közelben csak
> készülék nincs. [Most tervezik az orvosokat saját kocsijukban ...
Természetesen ezzel csak egyetérteni lehet. Sot, el tudnám képzelni, hogy
tömegközlekedési jármuveken, közterülen bizonyos helyeken, közintézményekben stb
is elhelyeznek ilyen életmento ketyeréket (meg még ami kell hozzá). Ekkor már
csak az orvosnak kell gyorsan elokerülnie.

hjozsi