Erosito - hangfal: impedancia illesztes

Sass Péter spafi at aramszu.net
Fri Mar 14 22:15:12 CET 2003


Vajk Fekete  <Vajk.Fekete at oracle.com> 2003.03.14. 19:33:54 +1h-kor írta:

> en egy buta infos vagyok, de magyarazzatok el ha nincs igazam:
> 
> nem mondhatjuk, hogy az aramot a feszultseg, meg az impedancia hatarozza 
> meg, mert az impedancia mind fogalom csak allandosult allapotban 
> letezik. 

Mi az, hogy nem mondhatjuk? Nem igaz, hogy állandósult állapotban 
értelmezhető az impedancia. Alapvetően szinuszos, és egyéb periodikus 
jelekre van értelmezve. (Persze az értéke harmonikusonként változhat.)

Állandósult állapotban (DC) az impedancia helyett az egyszerűbb 
ellenállást használjuk. 

> itt valami olyan van, hogy egy tekercsre (aminek induktivitasa 
> L) rakotunk U feszultseget (legyen negyszogjel), es akkor az okosabban 
> altal ismert idofuggessel elkezd noni az aram. ha a feszt elobb 
> forditjuk meg, mint az aram elerne a maximumat, akkor soha nem is fogja 
> elerni. nekem ebbol annyi jon ki, hogy a negyszogjel mellett sokkal tobb 
> ideje van noni, ezert nagyobb gyorsulas, kiteres lesz sokkal, mint 
> szinusznal.
> 
> nagyon mellebeszelek?

Nem, ha tisztán induktivitással modellezed a hangszórót, akkor majdnem 
igazad van. Azért majdnem, mert nem az idő több, hiszen szó sem volt a 
frekvencia megváltoztatásáról, hanem egyszerűen nagyobb a jel 
középértéke. Viszont ha az impedancia jellemzően ohmos, és csak egy kis 
induktív komponense van, ahogy egy tisztességes hangszórónak, akkor a 
szinuszjel nagyobb amplitúdója képes nagyobb áram csúcsértéket okozni. 

Hogy a két hatás közül melyik erősebb, az frekifüggő, de igazából mindkettő 
jelentéktelen. 

Egyébként jó lenne az eredeti állítást visszaidézni, és emlékezni rá, hogy 
miről szólt a vita: 

"A hangszorok nevleges teljesitmeny alatti elrongyolodasat a negyszogjelhez kozelito 
kivezerles okozhatja. Ebben az uzemmodban ugyanis joval nagyobb gyorsulasra 
kenyszerul a membran,"

Szóval arról volt szó, hogy a teljesítmény _kicsi_, és mégis tönkremegy a 
hangszóró, a _jóval_ _nagyobb_ gyorsulás miatt. 

Erre írtam, hogy nem igaz. 

Hogy bizonyos esetekben néhány százalékkal nagyobb a gyorsulás 
négyszögjellel, mint szinusszal, miközben a teljesítmény is jóval nagyobb, 
az igaz, de ez semmit sem mond az eredeti jelenségről, hogy hangszórók 
SOKKAL kisebb teljesítményen is tönkre tudnak menni, mint a névleges 
teljesítményük. Szóval gyorsulásokat számítgatni jó poén, ha valaki 
mindenáron laplace, vagy fourier ide-oda transzformációkat akar gyakorolni, 
de semmi gyakorlati jelentősége nincs. 

Egyetlen esetben lép fel túl nagy gyorsulás: ha a lengőtekercs a mágnesbe 
koppan. Ennek viszont semmi köze a meghajtó jel hullámformájához. 

Üdv.:
-- 
Sass Péter
Távközlés technikus és tranzisztor-gyógyász
"Mindent meg lehet magyarázni, mindent meg is szoktam...!
De ha azt mondom, hogy termelési átalánydíj-juttatás, hát azt én sem értem."




More information about the Elektro mailing list