vizellenallas

[jhidvegi]

>Valamikor a vasari korhintak sebesseget egy tulmeretes forgokondi felevel
>szabalyoztak, maiben a "dielektrikum" viz volt. Nem, hogy desztvizet nem
hasznaltak,
>de a kutrol huzott vizbe meg sot is raktak, hogy vezessen.
Igy van. Persze a forgokondi alatt csak az alakot erted, ugye?
Ezek a motorok 3 fazisu aszinkron motorok voltak, de nem rovidrezart
(aluminiummal kiontott) forgoreszuek voltak, hanem csuszogyurukon at
csatlakoztathato 3f tekercsrendszer volt a forgoreszen is.
Az a kondenzatornak kinezo valami ehhez csatlakozott, 3 lemeze volt ennek
megfeleloen, amik belemeriteskor egyra nagyobb feluleten erintkeztek a vizzel,
azaz terheltek be a motornak, vegul egy harmas erintkezovel femesen
rovidrezarta. Igy nott fokozatosan a moci nyomateka. Tulajdonkeppen egy speci 3f
transzformatornak foghatok fel ezek a motorok. Amig uresben van a forgoresz,
nincs aram, nincs nyomatek. Ha rovidrezarjak, akkor kb ugy viselkednek, mint a
szokasos aszinkron motorok. Amikor ellenallassal terhelik, akkor nagy szlipje
van, azaz a forgo mezohoz kepest joval lassabban forog, viszont a ho nem a
forgoreszben keletkezik, hanem a terhelesben.

Erdekes alkalmazas, amikor ketto vagy tobb ilyen motor forgoreszet osszekotik
egymassal, letrejon egy un. villamos tengely. Vagyis az egyes motorok nem tul
nagy szoghibaval egyutt forognak. Persze a szoghiba is csak eltero nyomatekok
eseten all elo, valamint az egyuttfutas csak addig all fenn, amig van
feszultseg. Azert jopofa, nem? Nem biztos, de mintha nagy terpesztesu, sineken
meno daruk kerekei kozotti egyuttfutast oldottak volna meg igy, vagy talan meg
ma is igy csinaljak.
-------------
Meg valamit az ioncserelt vizrol, hogy temanal maradjak. Irta valaki, hogy az
ionokat csak masmilyenre cserelik, tehat ugyanannyi van benne, ergo ugyanugy
vezet. Ez igy kisse hibas. Az ioncsere OH- es H+ ionokra tortenik, amik ugye
vizmolekulat alkotnak, tehat szo sincs rola, hogy ugyanaz lenne az
ionkoncentracio az ioncsere utan, igy  a vezetokepesseg is nyilvan nagyobb lesz.
(Persze a viz sem feltetlenul mindig H2O formajaban van jelen, rohangalnak
minden vizben H+ es OH- ionok.)
Sajna szamszeru adatot nem tudok. Belemertem a multkor, amikor a kerdes
folmerult, egy pohar csapvizbe, meg a legkondi altal lecsurgatott vizbe. A
muszer merozsinor-vegeit osszefogtam egymassal ugy, hogy mindket esetben ugyanaz
a geometria legyen koztuk. Nem lattam kulonbseget, sot, mintha a csapviz kevesbe
vezetett volna. Valszleg a kondenzviz, bar asvanyi sok ionjait nem tartalmazta,
masfajta szennyezodest annal inkabb, tekintettel arra, hogy muhelyben
keletkezett (koszorules stb, szall a por).

hjozsi