PID

[Hidvegi Jozsef]

Latom, keshegyig meno kezd lenni a temaban a vita. Nem hiszem, hogy erdemes.

Tompitasul leirom, hogy mit csinal egy omron hofokszabalyozo, mikozben betanulja
azt, hogy majd, ha tenyleg szabalyoznia kell, mit kell tennie.
A beavatkozo szerv relekontaktus, szoval mondhatni, digitalis. :-) A PID
parameterek kiszamitasa, beallitasa viszont tenyleg digitalis, ennek azonban a
mukodes szempontjabol nincs jelentosege. Ha holtido nelkuli beavatkozoja lenne
(pl atereszto tranyo), akkor is hasonloan jarna el, max nem sima igen-nem lenne
a valasz.

Eloszor egypont szabalyozast csinal. A beadott homersekletnel egyszeruen
kikapcsolja a futotestet, es hagyja, hogy a homerseklet menjen, amerre akar.
Aztan amikor ezt a hofokot lefele atlepi, bekapcsol, es megint megvarja, hogy
folfele atlepje stb. Asszem valami 4-6 atlepest csinal, tehat 2-3 fol-le
periodust var meg, aztan magatol atkapcsol, elalszik az AT lampa vagy ilyesmi
(reg szorakoztam vele). Onnantol viszont egesz hihetetlenul pontosan kepes
tartani a hofokot akkor is, ha rohadt nehez helyzetbe hozom, mint ahogy azt
eloszor meg is tettem. Nagyon latvanyos volt:

Egy alu huto egyik szelenel ket borda koze rogzitettem egy wellert, ami ugye
helybol kapcsolgat magatol is, es finomanszolva is szar volt a hokozles. A
hutotonk masik oldalan levo ket borda koze meg egy Pt hoerzekelot raktam, de ez
ugye egy savallo acelkopeny (cso) belsejeben van, ami miatt itt is eleve van egy
jokora idoallando, na meg a bordak es a cso kozott is, na meg a hutotonk futes
oldali homerseklete nem jelenik meg azonnal az erzekeles oldalon.
Tisztara meglepodtem, hogy milyen pontosan tudja a Pt homersekletet tartani
ilyen korulmenyek kozott!
Megprobaltam kezzel utanozni (kezzel kapcsolgattam, o csak a hofokot irta ki,
amit meredten bamultam). Az eredmeny csapnivalo lett. Nem emlexem pontosan, de
valami 10-20-szoros elterest produkaltam, miutan persze az kapcsolgatasi
gyakorisagban is probaltam utanozni. :-) (50 fokra volt beallitva).
Azota is  gyakran filozok azon, hogy ezt hogy lehetne hasznositani az en
teruletemen. Mibol allna olyan szabalyozot csinalni, ami kepes lenne lengesek
nelkul megtenni nekem azt, hogy egy pl tirisztoros egyeniranyito kimeno
parametereiben ne legyen lenges semmikeppen. Akkor van gond, amikor tobb
energiatarolo van jelen. Pl volt olyan, hogy ket fojto a kimeneten, kozte elko,
na meg feszultsegszabalyozonak alarendelt aramszabalyozo, mindketto I-PI.
Az aram nagyon jol kisimult ettol az L-C-L kimenokeszlettol, de azt nem tudtam
lekezelni probalgatassal, hogy ha a nevleges aram pici toredekevel hasznaljak
(pl egy cm2 nagysagrendu apro felulet a 600A-es egyeniranyitora), akkor ne
legyen valami oltari nagy lenges. Nem is beszelve a sima uresjarasrol. Vegul a
kondit ki kellett kotnom emiatt.

Ha ezt a tanulo rendszert joval gyorsabbra veve alkalmazni tudnam, lehet, hogy a
jovoben is sok gondom megoldodna. Ugy latszik, meg az analog technika
lehetosegeit sem hasznaltam ki, de ez a digit jatek kifejezetten kedvemre lenne.
Ma mar marha gyors eszkozok vannak, biztos vagyok benne, hogy meg lehet
csinalni, csak nem vagyok otthon a temaban. Van, aki igen, es nem csak a
tankonyvek nagyivu szovegeit idezi? Lehet, hogy uzletet is kothetnenk!

hjozsi