Homerseklet szenzor

[Hapci]

Szia Tibor!
Valami ilyesmire voltam kiváncsi!
Nagyon profi  volt a válasz.
Nagyon köszönöm mindenkinek.
Összeforrasztom mert csak 150fokig van igénybevéve.

Üdv Hapci

----- Original Message -----
From: Nemeth Tibor <neti at starkingnet.hu>
To: <elektro at tesla.hu>
Sent: Wednesday, June 04, 2003 1:18 AM
Subject: Re: Homerseklet szenzor


> Hali !
>
> Hapci wrote:
> >
> > Hello!
> > Meséljetek valamit nekem a hőmérséklet szenzorokról.
> > Arról amelyet két drótból áll és ugy van össze ponthegesztve a végük.
ezek
> > hőelemek vagy ellenállásuk változik?
> > Az is jó ha összeforrasztom? Akkor is műkszik? / persze ha forrasztható/
> > Van elöttem 1 ami két vezeték és összetekertem de nem forrasztottam és
> > műszerrel mérve milivoltokat ad le.
> > Ezt hogy kell hasznosítani összeforrasztom a két drótot akkor is jó lesz
,
> > vagy ponthegeszteni kell vagy mit csináljak vele hogy jó legyen.
Gondolom
> > összetekerve nem ok mert kontaktos lesz.
>
> Ami neked van az valoszinuleg hoelem. Mukodese azon alapszik, hogy
> vezetoanyagokban homerselketi gradiens hatasara elektromos tererosseg
> keletkezik. Ezt persze voltmerovel nem tudjuk merni, mert a voltmero
> mindket vege azonos homersekletu. A fenti tereosseg viszont anyagfuggo,
> ezert, ha egy adott pontig a voltmerotol egyik, visszafele masik anyagot
> hasznalunk, a ket eltero tererosseg, a voltmerohoz megerkezve es
> itegralodva az uton, feszultseget hoz letre.
> Lehet, hogy kisse bonyolultnak tunik, de mivel kerdezted, hat leirtam.
> Azert talatam fontosnak mert sok a tevhit  a hoelemekkel kapcsolatban.
> A fenti elvbol kovetkezik, hogy a mutatott feszultseg a voltmero es a
> ket huzal csatlakozasi pontjainak homersekletetol , jo kozelitessel azok
> kulonbsegetol fugg. De ez nem jelenti azt, hogy a feszultseg a hgesztesi
> pontban keletkezik. Sot, igaz az ugynevezett kozbenso anyagok torvenye,
> ha A es B huzalt C huzallal osszekotod, de AC es BC azonos homersekletu,
> akkor C anyagi minosege lenyegtelen a termofeszultseg szempontjabol.
> Ugye ez kovetkezik a leirt mukodesi elvbol, hiszen ha C-n nincs
> homersekletgradiens, nem keletkezik benne termofeszultseg. Ebbol az is
> kovetkezik, hogy nyugodtan osszeforraszthatod. Persze csak addig a
> homersekletig hasznalhatod majd ameddig a forrasztas birja, marpedig
> hoelemet leginkabb tobbszaz fokra szokas hasznalni.
> A hoelemanyagok dragak, ezert csinalnak hasonlo termofeszultseget ado
> huzalparokat, amik csak alacsonyabb homersekletig hasznalhatok, ezek a
> kompenzacios vezetekek. Arra valok, hogy a mondjuk 1000 fokos kemencebol
> kijon a ket db. 1m hosszu huzal vege es erre rakothetsz 20m olcso
> kompvezpart ami megy a voltmerohoz. Fontos tudni, hogy a kompvez csak
> kompvezzel, hoelemhuzal csak hoelemhuzallal alkot megfelelo part, tehat
> a vegyeshazassag hibas eredmeyre vezet. Ebbol az is kovetkezik, hogy azt
> a ket kotest, ahol hoelemhuzalrol atkotunk kompvezre gondosan
> izotermalni kell. Ezert van az ipari hoelemeknek olyan bazivastag falu
> femsapkaja.
> Zavarja a pontos merest, hogy a voltmero homerselkete szerepel a
> vegeredmenyben. Ezert hidegpontot szokas hasznalni. A kalsszikus
> hidegpont egy 0 fokos ter (olvado jeg) ahol a hoelehuzalt vagy komvezt
> vorosrez drothoz kotjuk. A ket kilepo rezhuzal mehet a teszoleges
> homersekletu voltmerore. Ilyet csak rutkan szokas hasznalni, gyakran
> ellenallashomeros hid segitsegevel allitanak elo kompenzalo feszultsget.
> Ma mar ez is ritka, elterjedt aszoftver hidegpont, tehat akarmilyen
> homerselket erzekelovel, ami szobahomersekleten hasznalhato, megtudjuk a
> csatlakozasi pont homersekletet a tobbi csak szamolas.
> Sokfele hoelem van, tobbfele homerseklet tartomanyra es vegyi
> kornyezetre.
> Platina es Rhodium otvozeteibol, oxidalo atmoszferaban jol hasznalhato
> magas homersekeletn alakalmazhato hoelemek keszulnek.
> Wolfram Rhenium illetve Wolfra Molibden hoelemek redukalo atmoszferaban
> igen magas homersekletig jok.
>
> A ket leggyakoribb a Vas/Konstantan (FeKo) J tipusunak nevezett hoelem
> es a Nikkelkrom/Nikkel (NiCr/Ni) K tipusunak nevezett hoelemek. Ezek kb.
> 1000 fokig jok, a feko talan csak 900-ig, nem emlekszem, de az viszon
> hasznalatos erosen minuszban is.
> A rez/konstantan (CuKo) T tipusu hoemem erosen minusztol 400 fokig jo.
>
> Az utobbi 3 kb. 40 mikrovoltot ad fokonkent. A Nicr/Ni a leginkabb
> linearis.
>
> Hoelemet ott erdemes hasznalni,
>
>    ahol ezt a homerselket idokolja, mas erzekelo alkalmatlan
>    ahol nagyon kicsi a termikus terhelhetosege a merendo hominak, a
> huzal lehet nagyon vekony is
>    amikor nem abszolut homerseklet erdekes, hanem a kulonbseg ket pont
> homerseklete kozott, ekkor       ugynevezett differencial hoelemet
> hasznalunk, de mar annyit rizsaztam, hogy ezt most nem
> reszleteznem.
>
> Fontos meg a banasmod a hoelem huzalokkal. Mivel tudjuk, hogy a
> termofeszultseg a gradiens szakaszon keletkezik, erre kell vigyazni. A
> hegesztes, forrasztas, csavaras mondhatni erdekleten, mar ameddig megvan
> a megbizhato kontaktus, de a kivezeto huzaldarabot nem szabad
> elszennyezni, magas homersekleten a diffuzio intenziv lehet es a
> megvaltozott osszetetel megvaltozott termofeszultseget okoz. Nem szabad
> a huzalt komolyabb mechanikai igenybevetelnek kitenni, mert ez is
> megvaltoztatja.  Ha pl. be kell fuzni valahova es kisse girbegurba, es
> jol meghuzod, hogy kiegyenesdjen, mar el is rontottad.
> A huzal ilyen jellegu inhomogenitasat ugy lehet megvizsgalni, hogy
> mindket veget a voltmerohoz kotve, egy  ongyujto langjaval vegigmesz
> rajta. Ha feszultseg keletkezik, a huzal inhomogen, hasznalhatatlan.
>
> A termofeszultseget feldolgozo egysegben a legtobb problemat a jarulekos
> hoelemek okozzak. Mindenfele csatlakozok a keszulek oldalan, ahol ugye
> homersekletvaltozas es anyagvaltozas is van egyszerre, tehat a
> csatlakozasokra ugyelni kell. Forrasztasok is okozhatnak gondok, letezik
> ugynevezett 'low thermal' forrasztoton aminek a termofeszultsege szinte
> azonos a vorosrezevel.
>
> Van meg kerdesed ?
>
> Udv.
>      Nemth Tibor
>
> ---------------------------------------
> Legyszi ezentul az elektro at tesla.hu
> cimre kuldd a leveleket
>
>
>