ABS

[Hidvegi Jozsef]

> Na probalom a spec eseteket elkepzelni...
>
> Kozben rajottem, hogy nem is rugalmas, hanem rugalmatlan utkozesrol van szo!
> mivel az utkozes utan nem valnak szet az autok, hanem a gyengebbet tolni
> kezdi az erosebb.
Nem helyes! Utkozeskor mar semmi szerepe nincs annak, hogy melyik erosebb
(motoru), csakis a tomegek es az egyes utkozesi sebessegek szamitanak
atekintetben, hogy az egybenott roncshalmaz merre es milyen sebesseggel halad.
Impulzus megmaradas tetele, hadd ne idezzem.

> 1. ket azonos tipusu auto, azonos sullyal, azonos sebeseggel
> az utkozesi ponton maradnak allva mindketto azonosan rovidul es torik
Eddig oke.

> 2. ket azonos tipusu auto, eltero sullyal vagy sebeseggel
> az  "energia dusabb" visszafele kezdi tolni a lassubbat,
> mert mikor a lassubb energiaja mar elenyeszett a gyorsabbe meg nem
> (Suzuki szembol beleront az allo Suzukiba pl.)
> hogyan tornek kozben?...egyforman?
Bezony, egyforman. Marmint a ket egyforma suzuki, de mas sebessegekkel, akar az
egyik all.
Egyszeru gondolatkiserlet a kepletek elkerulese erdekeben: hosszu vonaton
tortenik az utkozes ugy, hogy a vonathoz kepest egyforma sebesseggel kozelednek
egymashoz. Nyilvan ugyanaz tortenik, mint amikor a foldon utkoznek. Na most, ha
a vonat halad, eppen ugyanakkora sebesseggel, akkor ugye az egyik a foldhoz
kepest all, a masik meg dupla sebesseggel halad. A valtozas az utkozes
szempontjabol nyilvan nulla. :-) A kozos sebesseguk utana azonos lesz a
vonateval. Ha a foldon tortenik ugyanez, akkor is igy lesz.

> 4. merev es gyurodos tipus azonos sullyal azonos sebeseggel
> hogyan mozognak, hogyan tornek?....a gyurodos torik jobban,
> mikozben a masik gyuri maga elott.
Megint az impulzus megmaradas a lenyeg. A gyurodos szarra gyurodik, de mindketto
megall, azaz lesz egy, az utkozes helyen egybegyogyult roncshalmaz, amibol a
nagyon kemeny talan meg lesz kozlekedokepes auto.

> 5. merev es gyurodos tipus, eltero sullyal vagy sebeseggel
> hogyan mozognak, hogyan tornek?....
a.) eltero suly, azonos sebesseg: a nagyobb sulyu sebesseget veszit, a kisebb
iranyt valt, a kozos roncs ezzel a kozos sebesseggel megy tovabb az utkozes
utan, majd a surlodas megallitja oket odebb.
b.) azonos suly, eltero sebesseg: a nagyobb sebessegu nem all meg teljesen, a
kisebb sebessegu iranyt valt. Tehat a nagyobb sebessegunek az iranyaban megy
tovabb a roncshalmaz a kozos sebesseggel.

Megint invarians, hogy melyik a gyurodos es melyik a merev. Felteve, hogy nem
annyira merev a gyurodos, hogy letrejojjon egy reszlegesen rugalmas utkozes,
tehat azt tetelezzuk fel, hogy egybegyogyulnak.

Hiaba no, azt a franya impulzusmegmaradasi torvenyt eddig meg soha senkinek
semmifele technikai eszkozzel nem sikerult athagnia. :-) Ezert kedvelem a
termeszeti torvenyeket - szemben a tarsadalmiakkal, amiket barmikor barki
athaghat. Meg eselye is van, hogy nem bukik le. A termeszetiek valahogy
allandoan ellenorizve vannak, egy kubaszov pillanatra se lehet oket athagni. :-)

hjozsi