radiok foldelese

[Borbas, Imre]

> >kikepezve az arboc, akkor attol csokken a villamcsapas valoszinusege,
> >ugyanis a csucshatas miatt a toltes nagy resze levezetodik 
> szikrakepzodes nelkul. 
> >
> Sajnos a kozhiedelmmel szemben ez nem igy van. Meresekkel igyzolhato, 
> hogy az az aram ami ilyenkor folyhat a legfeljebb 1 pA. Ez 
> olyan kicsi, 
> hogy biztos, hogy nem ez zarja rovidre a tolteseket. (kicsit 
> szakszerutlenul sikerult megfogalmazni)

De miert? Reges-reg eloszor gomboket raktak a villamharito csucsara, de
azzal csak nott a villamcsapas veszelye. A latvanyos fizikaorai
kiserletekben, ahol hatalmas szikrak pattognak, ott is mindig ket
gombfelulet kozott tortenik. Egy hegyes ture cserelve az egyik gombot a
csucshatas miatt szinte szikrak nelkul tortenik meg a toltesek
kiegyenlitodese. Mi a kulonbseg a villam es a fizikaorai sztatikus
feltoltodes kozott (a nagysagat kiveve)? Nem ertem.
 
> >A foldeles egyebkent is elonyos, mert a tunerek nagyon sokszor csak
> >a sztatikus toltes illetve a tavolabbi villamcsapas altal indukalt
> >feszultseg miatt mennek tonkre. Ezeket el lehet kerulni egy 
> szakszeruen

De a sztatikus tolteseket csak levezeti a villamharito, nem? Itt olyan
toltesre gondolok, ami akar zivatar nelkul is keletkezhet, a szaraz, mozgo
levego hatasara.

> Az elektromagneses villamimpulzus elleni vedelem pedig egy 
> ujabb felezet.

Az biztos, hogy itt a villamharito induktivitasa sokat ront a helyzeten (ha
most csak az antenna felol erkezo impulzusokat nezzuk, az elektromos
halozatot figyelmen kivul hagyjuk).

> Apisti
 
Imi