Egyszeru Cap. mero

[Nemeth Tibor]

Hali !

> Az emlitett LT1301, ADP111 beszerezhetoek? Hol? Milyen aron?

LT-t Conradtol lehet.
AD-t SMD-tol. Ezt mar szidta valaki, nekem azert gyanus az 1V-os 
maradekfesz, de nem tudom cafolni, ezt konkretan nem ismerem, csak 
katalogusbol. Ugyancsak nem ismerem a FET-es valtozatot, es nem is tudok 
fetet amit 1.5V-tal ki lehetne nyitni rendesen, de ettol meg lehet hogy 
van.

Felteve de meg nem engedve, hogy erdemes megcsinalni, szoval:
Visszaterve trafora.
A freki, keresztmetszet, primer menetszam kapcsolat igen egyszeru.
A mukodesbol adodik, hogy a tarolt teljes energia atmegy a tekercsbol a 
pufferkondiba, hiszen a visszacsatolo tekercsben mindaddig allado a 
feszultseg. Tehat bekapcsolaskor az aram nullarol indul es igy, 
hiszterizistol eltekintve, mondhatjuk a gerjesztes illetve a magneses 
indukcio is. A tranyo maradekfeszultsegetol eltekintve (ki tudja 
jogos-e),  t*U=n*A*B ,
ahol
t a bekapcsolasi ido
U a tapfesz(-maradekfesz)
n a primer menetszam
A a keresztmetszet
B a telitesi indukcio, tekintsuk 0.3T-nak.

Ha pl. A=10mm^2, U=1V, t=20us, akkor n=7 jon ki.(illetve 6.6666)

A tarolt energiat az energiasuruseg es a terfogat szorzatakent kapjuk,
ami ugye 1/2*B*H, B mindenhol annyi amennyi, H pedig B/(uo*urel) alapjan 
szamithato.
Ha mondjuk a fenti magban az erovonalhossz 30mm, urel pedig 1000 es 
legres nincs, akkor H=240A/m , a terfogat 300e-9m^3, az energiasuruseg
36J/m^3, az energia 0.01mJ (sacc/kb).
Kikapcsolaskor a tekercsfesz tobb mint 4* akkora, ezert a kikapcsolasi 
ido legfeljebb negyede a bekapcsolasinak, tehat 5us. Igy 20+5us vagyis 
40kHz jon ki. Ha masodpercenkent 40k* 0.01mJ-t atviszunk, az 0.4W.
Ha urel kisebb vagy van legres is, a nagyobb H nagyobb energiat eredmenyez.
A szekundertekercs menetszamat a zaroiranybol behatarolhatjuk. Zaraskor 
a primeren lesz kb. 4V. A szekunderen legalabb 1V-nak kell lennie, hogy 
a tranyo lezarjon a tapfesz elleneben is. Legfeljebb a tranyo EB 
diodajanak zarofesze lehet amire a 6V talan jo becsles. Igy, ha a primer 
7 menet, a szekunder legalabb 2, (1.75) es legfeljebb 10 (10.5).
E ket ertek kozott lehet egy optimum, ami fugg a betatol es a soros 
bazisellenallastol. Ezt szerintem csak kisereleti uton lehet pontositani.

> 
> Hat akkor dontenem kell az olcso es a jo hatasfoku kozott :(((
 >
Az olcso-ba bele kellene szamolni az uzemeltetes koltsegeit is, a mai 
elem, akkumlator arak mellett ez bizony jelentos lehet.
Ha magadnak keszited, szerintem a dragabb az olcsobb, mert te fizeted az 
elemet. No es persze akkor csak egy-ket db. kell es mire beszerzed a 
hozzavalokat majd optimalizalod a trafot, az olcsobb mar nem is olyan 
olcso.
Ha eladasra, jo sokat, akkor pedig megarthat a johirednek.

Persze pusztan szakmai erdeklodesbol meg lehet probalni, lehet, hogy 
tevedtem a hatasfokot illetoen (bar nagyon meg lennek lepve).

Udv.
      Nemeth Tibor