Szunetmentesbol inverter

[Hidvegi Jozsef]

>Közben eszembe jutott valami, ami nagyon jól megmagyarázza
>azt, hogy miért árt a tárolás az aksiknak. Gondolom, mások már
>régóta tudnak erről, csak eddig hallgattak.
>
>A cellák különböző sebességgel sülnek ki. A csepptöltés az
>egyiket túltölti, a másikat (szép lassan) hagyja lemerülni. Amikor
>használatba vesszük, két eset lehetséges:
Ez biztosan nem ul!
A sorbakotott es csepptoltott aksikban egyforman fogy a viz, egyformak a
kapocsfeszultsegeik, ez a toltesi mod kiegyenlito toltesnek is nevezheto.
Az, hogy miert nem igazan szeretik az aksik, ha sose sutik ki oket, mindig csak
igy taroljak, fogalmam sincs, de ez bizony tapasztalat.
Korabban (a 80-as evekben) csinaltam nagyobb radiotapegysegeket, azaz 12V-os
szunetmentes tapokat, amiken 300Ao-s stabil telepitesu aksik voltak. Olyan
bazinagyok, hogy a kocsi leult egy ilyen teleptol, joval nagyobbak, mintha
autoaksikbol raknam ossze. Par ev alatt mind le lett selejtezve, pedig a feszre
rigorozusan vigyaztam. Stabil 13,8V ment rajuk. Zart aksik kerultek a helyukre,
koztuk van olyan, amit mar azota is csereltek. A minap voltam valamelyiknel,
mert uzemzavart jelentett az ugyeletes. Halistennek nem az en rendszerem volt
szar, ami kiderult aramkimaradasnal is, hanem a veszvilagitas aksija nyomta a
kenhidrogent veszettul, mert a toltoje 3V/cella fole nyomta a feszt.
Ilyet mar maskor is tapasztaltam, de fogalmam sincs, hogy jon letre az aksiban a
kenhidrogen. Bar az alkotoreszek ott vannak. :-)

hjozsi