Hegesztoszeruseg

[Hidvegi Jozsef]

>> nem ertek ezekhez a magas tudomanyokhoz, ezert kerdem: valaki nem tudja
>> hogy mindehhez kepest, amirol itt szo van, mi is tulajdonkeppen egy
>> plazmavago?
>
>A plazmavagoban csinalnak egy hagyomanyos nagyaramu ivet ket kozeli
>elektrod kozott, es azt suritett levegovel/gazzal kifujjak.
>A teljesitmenyben eleg dramai kulonbseg van.

Ha mar az elobb annyit dumaltam a hegesztesrol. :-)
Igen, nagyjabol igy van. Konkretan egy legplazmavagonal:
Van egy belso elektroda, aminek altalaban hafnium van a kozepen ott, ahol az iv
kiindul. Ezt korbeveszi egy kupola alaku rez eletroda, aminek a tetejen a
hafniummalszemben van egy kis lyuk.
Begyujtaskor az iv egy segesaramforrassal (<10A) a belso elektroda es a kupola
kozott jon letre nagyfesz impulzus segitsegevel, amit a kis lyukon ( a tartomany
kb 0,5..1,2 mm, ha jol emlexem) a kozejuk nyomott levego (kb 6 bar) kifuj. Tehat
itt egy gyengus kis plazma van kifujva.
Aztan ez a plazma hozzaer a fem munkadarabhoz, ami a nagyaramu aramforras masik
polusa, es megindul az 50...300 A kozotti aram. Ekkor a segedaramforras
kikapcsolodik, a rez-kupola nem jut szerephez, csak annyiban, hogy ove a lyuk,
aramot nem vezet. Az aram a plazman folyik hosszaban a munkadarab es a hafnium
vegu elektroda kozott, es visz mindent, ami az utjaban van. (A belso elektroda
azert nem olvad el, mert eleg furmanyosan belul-kivul intenziven korulnyalja a
beomlo hideg suritett levego.) A feszultseg ekkor valami 150 es 300V kozott van,
tehat a teljesitmeny eleg mackos. A legsebesseg se kicsi, de mivel a levegobol
az aram forro plazmat csinal, ami ugye azert tagabb, tehat a terfogataram is
sokkal nagyobb, mintha csak levego lenne. Bar a munkadarabba megy az aram, nem
az olvasztja meg, hanem a hevesen aramlo plazma.
Nagyon latvanyos es hatekony. Eddig a legvastagabb vagas, amit ezzel lattam (es
probaltam is) 50 mm-es savallo acel 400V 400A-es aramforrassal.

hjozsi