Szunetmentesbol inverter

[Hidvegi Jozsef]

>Még nem hallottam róla, hogy a kisütés hiánya ártana a savas aksiknak.
Pedig - legalabbis az autoaksiknal - van ilyen jelenseg.
Meg a zsiguli idoben egyszer vettem egy tartalek aksit, amit zommel a muhelyben
hasznaltam, egy autoradio ment rola, de folyamatosan rajta volt egy tolto is
13,5 es 13,8V kozotti feszejjel.
Aztan abbahagytam az aksi cserelgeteseket, az ujat a muhelyben hagytam, a regit
meg - gondoltam - elhasznalom az autoban.
Aztan amikor raszorultam, hogy berakjam a jarganyba, elinditani se tudta.
Nosza rajta, kisutes-feltoltes tobbszor, de nem tudtam elerni, hogy a kapacitasa
akarcsak a toredekere is felmenjen a nevlegesnek, pedig az elejen megvolt.
Eltelt vagy 2 ev persze, de a regebbi aksi az autoban meg tovabb is jol birta,
ezt meg ki kellett dobnom lomtalanitaskor.

A folyamat lenyeget nem ismerem. Az auto folyton nagy arammal sutogeti ki
(inditas), majd szinten nagy arammal rakenyszerit 13,8, regebbi jarganyokban
akar 14,4V-ot is. Ezt jobban szerettek a hagyomanyos aksik.
Hogy a mai zartak hogy vannak ezzel, azt nem tudom. Azert van egy jopar hely,
ahova szunetmentes tapot kellett csinalnom, es ott nincs gond. Persze lehet,
hogy sosincs kihasznalva az aksik kapacitasa, mert nem all elo az ehhez merheto
hosszusagu halozat kimaradas. Na meg ezeken a helyeken eleg drasztikus szinten a
toltoaram. (50A 180Ao-s aksiknal.)

Kozben latom, vita van arrol, hogy milyen belso ellenallasa van egy aksinak stb.
Egy konkret adat:
12V-os 60Ao-s mezei magyar autoaksi feltoltve, majd 9V-ig leterhelve 900A-es
(kilencszaz A) arammal reagal. Azt nem probaltam, hogy egy tok rovidzarra vagy
1V kapocsfeszre hogy reagalna, de gyanus, hogy sokkal tobbel.

hjozsi