Tovabbiak, Szivni vagy fujni ez itt a kerdes...
Sass Péter
spafi at aramszu.net
Sun Feb 9 23:04:01 CET 2003
Nagy Endre <gumo at lucifer.kgt.bme.hu> 2003.02.09. 20:19:53 +1h-kor írta:
> > sőt inkább káros, és baromi nehéz is megvalósítani. A "hőleadás" mérése,
> > ha
> > ez az egységnyi idő alatt leadott hőmennyiséget jelenti, nem egy egyszerű
> > feladat, és nem is értem, hogy mire lenne jó, szemben a hőmérséklettel,
> > ami
> > viszont hót primitív.
>
> Az AMD homersekletet mer, es ha gaz van, odaeg. Ezek szerint megis jobb a
> gradiensebol kiindulni.
De mégis hogyan? Ha leesik a hűtőborda, akkor a gradiens (kifelé mutató
komponense) lecsökken. Tehát csökkenő gradienssel csökkentsük a
műveletvégzést? Ciki lenne, mert akkor tovább csökkenne a gradiens (instabil
szabályozás).
A másik kérdés a megvalósítás. Kellene hozzá két "ekvitermikus"
réteg, ami között mérni lehet a különbséget.
1. Ha a két réteg között kicsi a hőellenállás, nehéz mérni a különbséget,
ha nagy, akkor csak a mérés kedvéért beépítettünk egy hűtést gátló hatást.
2. Az ekvitermikus felület ilyen, lapos geometriánál enyhén szólva illuzórikus,
mivel nem lehet előre megmondani, hogy melyik területen milyen arányban
termelődik a hő, ráadásul magától a hűtőbordától is függ a gradiens térbeli
eloszlása. Hol mérjünk akkor? Bontsuk föl a felületet 1*1 mm-es területekre,
és mindegyiken külön-külön?
Vagy esetleg a gradiens felületmenti komponensére gondoltál? A mérése
annak valamivel egyszerűbb, viszont szintén nem sok információt hordoz
a hűtés jóságáról. Pl. leállt ventillátorral ugyanakkora, mint forgóval. Igaz,
leesett hűtőbordát tudna detektálni, de mást nem.
Szóval kétlem, hogy tényleg hőmérsékleti gradienst mérnének az Intel-ék.
De ha tényleg így van, kérlek, mutass valami forrást erre vonatkozóan!
Üdv.:
--
Sass Péter
Távközlés technikus és tranzisztor-gyógyász
"Mindent meg lehet magyarázni, mindent meg is szoktam...!
De ha azt mondom, hogy termelési átalánydíj-juttatás, hát azt én sem értem."
More information about the Elektro
mailing list