fagyasztas

[Hidvegi Jozsef]

> Pedig lehet. Sogornom egyszer egy muanyag edenyben rizst fozott es benn
> felejtette joval tovabb mint kellett volna. Elparolgott a viz, az alja
> elszenesedett, dobhatta ki edennyel egyutt.
Igen, az alja. Ez azt mutatja, hogy olyan edenyt talalt beletenni, amiben
szinten keletkezik ho a mikrohullamok hatasara. Mert szamos anyag van, amiben
keletkezik ho, nem csak a vizben. Anno sok anyagot vegigprobaltam. A konyhaban
talaltam egy olyan, jo regi tanyerfajtat, ami langyosodik a mikroban. Vannak
persze kifejezetten erre a celra gyartott edenyek, ezek rendesen tudnak
forrosodni.
Aztan vannak gumifajtak, amik qrvara melegszenek benne, masok meg ra se b..nak.
Kiprobaltam mar nitro alapu festek melegitesere is. Az is teljesen jol ment,
ugyanugy felveszi az energiat, mint a viz.
Azt hiszem, az a lenyege,  hogy minden olyan anyagot el tud kapni, aminek
polaros molekulai vannak, vagy van benne ilyen osszetevo.

> ... Anyam latott a mukodo
> mikroban hangyat maszkalni, latszolag nem zavarta egyaltalan.
Ezt en is tanusithatom. Amikor uj volt a mikro, direkt kerestem hangyat,
betettem egy kisebb pohar viz tarsasagaban, es lestem a hatast. A hangya meg
csak ideges se lett, jott-ment ugyanugy, mint amikor nem volt bekapcsolva a
mikro.
Ez is mutatja, hogy kis meretekben, gombostufejnyi helyeken nem tud gyors vagy
lenyeges kart, koxot csinalni. Miert is? Ha van turelmed meg olvasni a
szovegemet, ld lejjebb.

>A légynek fél percre van szüksége a magas láblendítéshez. Ez tapasztalat :)
>
>János
Ezekszerint a legy mar nem annyira pici, lassan, de keletkezik benne eleg ho.

Pontosabban: mindenben keletkezik, sot, a terfogati teljesitmeny-suruseg nem is
fugg a meretektol. Viszont az igen, hogy a pici terbol hogy tud a ho eltavozni.
Minel kisebb meretu valami, annal nagyobb az egysegnyi terfogatra juto felulete.
Ebbol eleg vad dolgok kovetkeznek. Pl ki hitte volna (konnyu utanaszamolni),
hogy egy ember egysegnyi terfogataban joval tobb ho keletkezik (nagysagrendileg
tobb!!), mint a Nap egysegnyi terfogataban, megis a nap izzik, mint a fene, az
ember meg megfagyna, ha nem volna korulotte eleg meleg.
(A napban kb 2,4e-4 kW/m3 ho keletkezik, mig az emberben tobb, mint 1kW/m3,
tehat ha a nap ilyen lenne, akkor szupernova lenne. :-) Na azert a szupernovaban
asszem nagyobb ez a szam. Na meg egy 100-as izzo wolframjaban valami iszonyat
nagy a teljesitmeny-suruseg.)

Ennek az is a folyomanya, hogy legy, hangya meretben nem is nagyon lehet olyan
allat, amelyiknek sajat hotermelesbol stabilizalt homerseklete lehetne ugy, mint
az emlosoknel. A kicsi meretu emlosallatok fajlagos energiatermelese messze
felulmulja a nagyoket. Az oriasoknak (pl balna) intenziv hutesre van szukseguk.
Valszleg egy balna vagy egyeb nagyobb testu tengeri emlos a levegon hamar
tulmelegszik, mint erre latni is neha peldat, amikor emberek locsoljak a parta
vetodott nemtommilyen allatokat, talan eppen balnakat, vagy delfineket, es nem
csak a kiszaradastol vedve ezzel oket.

(Ez mind nagyon offnak tuni, de az elektronyos cuccokban nem art, ha ezeket a
hotechnikai dolgokat kvalitative kb helyesen latjuk, nemde?)

hjozsi



____________________________________________________________________
Miert fizetsz az internetert? Korlatlan, ingyenes internet hozzaferes a FreeStarttol.
Probald ki most! http://www.freestart.hu