Jelfogo kerdes

[Istvan Retaller]

2003.04.30. 14:27:52, Jozsef Romany <rmn at eger-axe.mis.matav.hu> wrote:

>Halli !
>
>
>
>Wednesday, April 30, 2003, 11:34:25 AM, KJ irta:
>>> Magnes ami jo polaritasnal segit behuzni....
>> Sot behuzas utan ugy is maradhat tarto fesz nelkul is, ha olyan....
>> Ellenkezo polaritasra meg szepen elenged.
>
>Ez mondjuk nem marad benn. Sot eleg szepen tud prellezni, nem hiszem
>hogy ilyen modszerrel lassitanaak az elengedeset.
>
>
>Wednesday, April 30, 2003, 1:52:53 PM, attila.nagy irta:
>> Soros diófa?
>
>Akkor is fuggene az atfolyo aram a polaritastol. Kulonben
>sem latnam tulzott ertelmet.
>
>
>
>Kenytelen leszek szetszedni :-)

Nem kovettem elejetol a kerdest, de letezik olyan, hogy polarizalt jelfogo.
Geptavirokban mindennapos alkatresz volt. Ugy kell elkepzelni, hogy van
egy ketkaru emelo, egyik vege eppenhogy befer egy magnes ket pulusa koze,
az emelo masik vege meg maga a morse-erintkezo es a ket oldalan van a ket
erintkezo.
A konstrukciobol adodoan vagy az egyik polushoz, vagy a masik polushoz
tapadva stabil a helyzete, tehat ha atvalt, tap nelkul is megmarad a ket
helyzet barmelyikeben, nem kituntetett, hogy melyik erintkezohoz zar
szivesebben.
A tekrenc emlekeim szerint nem a magnesen volt, de belekopott ebbe a stabil
helyzetbe. Eleg volt egy pillanatra (helyes polaritassal) aktivalni, hogy
valtson. Termeszetesen a polaritastol fuggott, hogy a magneses teret egy
pillanatra atbillenti vagy erositi. Igy a folyamtos billegteteshez az
kellett, hogy minden aktivalaskor ellenkezo polaritassal rugdossák.
Ennek volt olyan valtozata is, ahol az egyik polus kozelebb volt, igy
ott szeretett lenni, ennel a tekrencet folyamatosan izgatni kellett,
termeszetesen csak az egyik fajta polaritast szerette.
Udv, RI