PIC vezerles elszall - tanulsag

Badly Configured Clients, Inc. vf at elte.hu
Wed Sep 18 23:03:34 CEST 2002


Thus spake Fuzesi Arnold:

> Stabic laba melle (kimenet, bemenet) jo kozel  szinten 100nF
> 100nF-okat nem illik az aram utjaba tenni, azaz kis leagazassal kell
> hidegiteni a hidegitendo pontot, es nem ugy mint amikor pufferel az ember.
> Akkor az aram utjaban kell legyen a kondi.

Miert? Elektronikai okot nem latok, csak nyakologiait :)
A hotagulas miatti alkatresz-tores elkerulese erdekeben jobb a
torekeny, kis meretu 100n kondit nem a nagy foliara forrasztani,
hanem kis leagazassal bekotni. Elektronikailag viszont szerintem
ez a rosszabb megoldas...

> A stabic-k kimeneten megoszlik a velemeny, kell-e elko. En mindig tettem
> eddig 47uF-ot.
> Szerintetek?!
> Bemeneten tutira kell.

A kimeneten is! En is olvastam olyan velemenyeket, hogy a kimenetre
nem szabad tenni. Sajnos akkor zajos lesz a tap, hiaba a 100n!
Maga a stabilizator ic termel zajokat a szabalyozasi folyamatai
soran. Tudok konkret esetet mondani amikor emiatt szivtam meg...
(Utana nem vacakoltam, 220u ment a kimenetre, tokeletesen muxik :)

> Tokosebb digit IC-k melle erdemes tantalt is tenni.
> (Nagysebessegu LVDS meghajtoknal, prociknal, PLD-knel ajanljak is az
> adatlapok.)

Nem tudom... Szerintem a tantal egy dologban jobb mint az elko: nem
szarad ki. Igaz mar letezik szaraz elko is, ugyhogy ez az elony is
mexunt. Az elektromos parameterei viszont a kozhiedelemmel ellentetben
egyaltalan nem jobbak! Nehany eve a Prolan Rt.-nel kimertem mindenfele
kondit ami a kezem ugyebe kerult, ugy talaltam, hogy a kisfeszultsegu
elkok ugyanolyan jok, sot neha valamivel jobbak mint a tantalok!
Teljesen hagyomanyos olcso Jamicon es ELNA kondik, meg csak nem is
specialis low-ESR tipusok. A magasabb feszultseguek viszont egyre
rosszabb minoseguek. Ezen a tantal sem tud segiteni, mert abbol csak
63V-ost talaltam, nem tudom hogy letezik-e nagyobb feszultsegu.

A meres egyebkent nem bonyolult, akarki elvegezheti ha hihetetlennek
tartja az eredmenyt. Ket azonos tipusu, parhuzamosan szembekapcsolt
kondit egy nagy ellenallason keresztul elofeszitettem 20V-al,
majd egy meroellenallason keresztul rakotottem egy jelgeneratorra.
Szkoppal mertem a kondin az aram es a feszultseg kozotti fazist,
es ezt a frekvencia fuggvenyeben abrazoltam.
Alacsony frekin minden kondi igazi kondikent viselkedett, de a
freki novelesevel a gorbe egyre inkabb elhajlott az ellenallas/
tekercs iranyba. Aszerint rangsoroltam a kondikat, hogy melyik
mekkora frekiig birta. Igaz, ez csak a kisjelu parametereket
mutatja ki, nagy aramoknal lehet hogy mas a helyzet. De nem hiszem.

> Az indukalt aramokat a fold fele elvezetni, mint ahogy alant kiderult.

Vagy kell csinalni ket tapot, az egyikrol mehetnek a kapcsoloeszkozok,
a tusket csak annyira kell limitalni, hogy ne menjen tonkre semmi,
a masikrol a digitalis resz. A ketto kozott termeszetesen fojto.

> Arnold

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"My love is REAL, unless declared INTEGER."





More information about the Elektro mailing list