Gyujtas

[Hidvegi Jozsef]

>Egen, csak egy bizonyos Dalton mester megfogalmazott egy torvenyt a
>tobbkomponensu rendszer ossznyomasa, meg a komponensek parcialis nyomasa
>kozott. Ugyhogy kevereken nem szabad a tiszta komponens forraspontjat
>szamonkerni.
Szerintem a parcialis nyomasos dolog masra, gazokra, gozokre vonatkozik. Valami
olyasmi a dolog lenyege egy peldan, hogy van egy hartya, ami mondjuk ket
gazkomponensbol csak az egyiket engedi at. Az egyik oldalon van mondjuk egy
fele-fele gazkeverek, a masikon meg csak a tiszta gaz abbol, ami at tud jutni. A
nyomas legyen egyforma az elejen. Idovel viszont a ket oldalon ki akar
egyenlitodni ennek a gaznak a parcialis nyomasa, ami a kevert oldalon fele a
tiszta oldalenak. Emiatt elkezd noni a nyomas a kevert oldalon.
A jelensegnek van folyadekos valtozata is: ozmozis.

A keverek lottybol ki lehet forralni az alacsonyabb forraspontu komponenst, csak
a forras nem olyan precizen zajlik le, magaval rantja a magasabb forraspontu
komponens jelentos reszet is (mert ugye a parolgas is ott van, meg az aerosol
kepzodes is jelen van), szoval frakcionalni csak lecsapatassal lehet korrektul.
Ez az aerosol kepzodes eleg kellemetlen. Pl natronlug vagy kensav oldatbol nem
parolog ki semmi mas, csak a viz. Na de ha pezsges van, mert pl valamilyen
elektrokemiai folyamat van a kadban, akkor az egesz uzemben mindenhova lerakodik
a kensav vagy natronlug, majd kiparolog belole a viz, es teljesen betomenyedik.
Nem beszelve arrol, hogy neha iszonyat levegot venni ilyen helyen. Es persze
mindenfele furdore vonatkozik a dolog. Az elszivok, legbefuvok nem oldjak meg
teljesen. Egy-egy ilyen uzem idovel iszonyuan nez ki - hacsaknem rendszeresen
nagyon takaritanak.

hjozsi