Rakjuk egy kicsit rendbe ezt a cédés dolgot. Mivel a CD pitjei digit
jelsorozatot adnak ki azt hihetnénk, hogy a lejövô jel leginkább négyszög,
valójában valami ronda szinuszhoz hasonlító jelfolyam (RF jelnek is
nevezik). Ebbôl amplitúdokorrekcióval és négyszögesítéssel állítják elô az
EFM (Eight to Fourten Modulation). Az EFM jel nem csak a 14 bites formába
kódolt adatbájtokat atrtalmazza hanem a kitöltôbiteket. Errôl leválasztják
a kitöltôbiteket, a 14 bites EFM jeleket ROM segítségével dekódolják (a 14
bites kódszavak címzik a ROM-ot, onnal kiolvasható a kószóhoz tartozó
adatbyte). A dekódolt adatfolyamban még benne vannak a hibajavító
kodolással ellátott hangminta adatok és a javító kód nélküli szubkód
bitek.. Ez utóbbiak leválasztása után a hibajavító /áramkör elvégzi a
hangminta adatokon a szükséges javításokat. Az adatok eredeti sorrandbe
rendezésére a javító áramkörhöz csatlakozó de-interleave memória szolgál. A
feldolgozó egység másik feladata az idôalap korrekció. A lemez
pályasebesség csak átlagban állandó, pillanatértéke folyamatosan változik,
ennek függvényében gyorsabban-lassabbban írják a memóriát.A deinterleave
memóriából történô kiolvasás sebessége viszont a készülék
kvracoszcillátorához van szinkronizálva. A két memóriapointerbôl
(beíró-olvasó) képzett különbség segítségével szokták vezérelni a lemez
forgási sebességét (az over- és underrun kivédésére).
Kb. ennyi a lényeg. Mint látható a digitális jelfolyam jittere csak az
oszcillátor pontosságának függvénye. Ez egyébként sokszor márkás
készülékeknél sem valami túl jó ezért léteznek modifikálások még
csúcskategóriás készülékek oszcillátoraihoz is.
Ami ezután jön, a különbözô digit interface-ek (AES/EBU, SPDIF) viszont
valóban a jelfolyamból állítják elô az órajelet (szerintem ez kavarta meg
néhány listatársunkat). Itt jön, hogy hiába a digitális technika, hiába a
bit-bit egyezôség, mivel itt az idôzítés is bejön a képbe így már lehetnek
hangzásbeli különbségek rendszer és rendszer között.
Ha visszaolvassátok Béka/Fáraó/Géza :) által beidézett cikket abban
akusztikus visszahatásról van szó. Szó nincs _mechanikus_ akusztikai
visszahatásról:
"[...]Ugyanezt a mérést a CD-játszókon is meg lehet ejteni. Ezeknek
ugyan nincs tûjük, a barázdájukhoz sem tudunk hozzáférni, arról nem
is beszélve, hogy ha a korongot megállítjuk, a készülék azonnal
némít. A mérõ-ezüstkorongnak viszont van "néma" mûsorszakasza (zajmérés
céljára szolgál), és amikor ezt játsszuk, akkor a CD-játszónak
éppoly kevéssé szabadna zenélnie, mint az elõbb leírt
teszt folyamán a hagyományos lemezjátszónak. Õszintén szólva, nem is
hittük, hogy értelmes dolgot mívelünk.
A CD-játszó optoelektronikai letapogatórendszere nem is érinti a
lemezfelületet. Ugyan mi az ördögöt akarunk itt "megrázni"? Tán a
lézersugarat a levegõben? Vagy talán a biteket? (Amelyek ezután
még, amúgyis keresztülfutnak egy hibajavító elektronikán, és
kvarcpontossággal érkeznek az erõsítõre!) Ámde, mint mondani szokás: "más a
gyakorlat, más a praxis." [...]"
Épp azt írják, hogy _elvileg_ nem lehetne visszahatás. Ehhez képest
_mérhetô_ a visszahatás. Akkor most miért is tituláljuk Ôket
szemfényvesztôknek? Hisz _mérték_ a jelenséget.
Ha visszaolvasod/sátok leveleimet látható, hogy nem a HIFI-s mágiákat
vettem védelmembe hanem a vaskalapos "ilyen nincs mert nem tudom megmérni"
gondolkodást támadtam. Fenti jelenségnél is sikerült eljutni oda, hogy
megkérdôjelezzük a szavahihetôséget.
Gondolkozzunk inkább egy kicsit, rendszerben. Mert mibôl is eredhet a fenti
jelenség? Csak egy gondolatkísérlet, természetesen ez is lehet marhaság...
A lejátszókban nem bamba mechanika van hanem egy elektronika folyamatosan
kontrollálja a mechanikát (mi több az a bizonyos mechnanika elektromotorok
által mozgatott). Nem képzelhetô el, hogy a kijövô (de-interleave RAM-ból
kiolvasott) jel alakjába szól bele valamilyen elektromos zavar szintjén?
Hiába a precíz kvarcoszcillátor ha a kimenô jel fel- és lefutására sikerül
zavart rátenni - rögtön ott a jitter ami ráadásul független a
kvarcoszcillátorod precizitásától. Na most minél többször kell
_látványosan_ beavatkozni a mechnanika vezérlésénél (mert mondjuk a
hangszórókból kijövô jelre rezonál a fej és ezt a szervóval erôteljesen
kompenzálni kell) annál több elektromos zavar termelôdik odabent.
Rákerülhet a kimenô jelre? Rá. És ha a kimeneten szép jelet látsz is, az
lehet, hogy csak egy kimeneti jelformáló munkálkodásának gyümölcse, az
elektromosan összeszedett - a mechanika mozgatásából eredô elektromos
zavarjeleknek köszönhetô - idôzítési hiba viszont már rajta van. (Manapság
léteznek ún. jitter-killerek, meg kellene megpróbálni egy ilyen
közbeiktatásával megismételni a fenti mérést.). És hiába minimálisak az
esetleges eltérések. A fül (és az emberi érzékelés úgy általában) meg
egyébként is egy cifra dolog. Abszolút dolgokat kevesen hallanak meg
viszont a relatív eltérésekre majd mindenkinek jó füle van. Tized, század
Hz-es eltéréseket elég körülményes jól mérni a hangfrekis sáv alján viszont
még a gyakorlatlan fülek java része is hallani szokta, hogy valami nem
stimmel. Így jó fülû ember bizony kibökheti, hogy valami nem stimmel.
Különösen klasszikus hangszerek esetén mert ott ismert, hogy hogyan
_kellene_ szólnia.
Fenti gondolatmenet egy példa, lehet, hogy úgy hülyeség az egész ahogy van.
De legalább próbáltam magyarázatot találni arra amit _megmértek_.
Leveleimben épp ezért azt a módszert támadtam, hogy (néhányan) meg sem
próbálod/játok egy jelenség okait megkeresni hanem kapásból elveted/titek.
Pedig ki tudja... Még az is lehet, hogy a filctollazás is mérhetô lenne :).
Fenti elképzelés a köszörülésre is adhatna magyarázatot. Mint Gábor is írta
a gyártott lemezek elég excentrikusak. Ha az esztergálással sikerül jobban
kiegyensúlyozni lényegesen kevesebbet rángat a mechanika, kevesebbet kell
beavatkozni, kevesebb a termelt zavar...
A fô probléma ott van ezen az egész akusztikai vonalon, hogy akiknek lenne
pénzük finanszírozni a kutatásokat (kiadók) azok nem, hogy nem
finanszíroznak hanem gátolják. Lásd mp3, ha rajtuk múlna az egész
Fraunhoffer intézetet máglyára küldenék. (Az mp3 is megér egy misét hiszen
az is pszichoakusztika, mondjuk ott éppen pont fordítva játszották ki a
lapokat, ami mûszeresen _nagyon_ rosszul néz ki az a fül számára
_jól_elfogadható_ minôség - ezért is hívják érzeti kódolásnak). Így viszont
maradnak a high-end gyártók akik azon a pár eladott terméken kell, hogy
megkeressék a kutatás-fejlesztés költségeit. Természetesen itt is vannak
sarlatánok de vannak _tisztességes_ gyártók is akik a háttérben komoly
kutatásokat is folytatnak. Pedig ez az egész pszichoakusztika egy izgalmas
és számtalan kutatási témát nyújtó terület.
Hadd hozzak még egy példát arra, hogy mennyire érdemes tovább gondolni
dolgokat. Klasszikusan szokták emlegetni a HIF-vel kapcsolatos
sarlatánságra, hogy ha akármilyen színû filckorongokat aggatsz körbe a
szobában akkor jobban szól a cucc. Ez így valóban baromságnak hallatszik.
De mi van akkor, ha a befogadó személy lelkiállapotát befolyásolja úgy,
hogy nyitottabb a zenére? Akkor is sarlatánság a dolog? Én nem mûszerekkel
akarok zenét hallgatni hanem a fülemmel. Ha a lábamat egy lavór vízbe dugva
jobban élvezem a zenét akkor azt bizony úgy érzékelem, hogy befolyásolja a
hangzást. Pedig a mûszerek semmit nem mutatnak de a _szubjektív_
érzékelésem azt mutatja, hogy jobb. Persze ha a mûszert bevágod a lavór
vízbe akkor az is mást fog mutatni - véhetôen füstjeleket :) Fenti példával
nem azt mondom, hogy a lila színû filckorongok jelentik az üdvözítô
megoldást, soha nem próbáltam így nem nyilatkoznék róla. Arra próbálok
rámutatni, hogy gondolkozzunk rendszerben. A befogadó személy is egyfajta
mûszer, ha nem is a klasszikus értelemben véve (elôfordul a
méréstechnikában is, hogy a mûszer egyes részeinek hômérsékletét stabilan
tartják - húzz párhuzamot a lavór vízzel!). Pusztán ott a hiba, hogy a
hangzás _abszolút_ javulását tulajdonítják a fent példaként említett
módszernek, pedig lehet, hogy egyszerûen csak a 'mûszer' befolyásoltam
vele. És egyébként is: ha lavór vízbe lógatva a lábam jobban élvezem a
zenét akkor igenis be fogom hozni azt a lavór vizet a szobába! :)))
Még valami: ha a fenti elôrángatott példa után azt olvasom két nappal
késôbb egy levélben, hogy én a színes korongos módszer elkötelezett híve
vagyok akkor meglátogatom az illetôt, átfestem a lakását kislibazöldre és
lila korongokat pingálok rá! :)))
Nem tudom érdemes-e tovább ragozni a témát...
Topy
PS: Még kettôt hadd idézzek két különbözô leveledbôl:
1. "> PS: Meg az zavar amikor azt olvasom, hogy amit nem lehet megmérni az
nincs.
Ezt en irtam, es tovabbra is tartom!"
2. "Muszerrel minden sokkal pontosabban merheto mint az erzekszerveinkkel,
kiveve a szaglast."
Akkor szaglás sincs abban a formában ahogy szagolunk? :)) Ez egy gonosz
kérdés volt részemrôl, nem kell válaszolnod!