Allithato biztositek
Hidvegi Jozsef
jhidvegi at alarmix.net
Wed May 22 23:01:40 CEST 2002
>Szeretnék egy állítható áramú biztosítékot csinálni 3 fázisú
>trafó bemenetére, gondoltam három söntön mérem az áramot
>és szilárdtest relével kapcsolom le.
Haaaat, eleg vad gondolat! Foleg, ha zarlati aramot akarsz lekapcsolatatni.
Persze tudni kellene, mi az, amit vedeni szeretnel.
Eloszor is egy normalisabb trafo (nem a pici nyaktrafok) bekapcsolasi aramlokete
is eleve akar a nevleges aram 10-20-szorosa is tud lenni. Arulnak is olyan
kismegszakitot, ami a nevleges aramanak a 40-szereset is kibirja bekapcskor
rovid idore, pont trafok bekapcsolasara talaltak ki. Ezeken van egy kis csavar,
amivel lehet allitani valamelyik aramot, de nem neztem utana, melyiket. Kb
12-15ezerbe kerul egy ilyen 3 fazisu, valahol a 20A-es kategoriaban.
Zarlati vedelem halozatnal:
Hat itt gond van. Szerintem nem fog menni ez a triakos-tirisztoros (ami
szerintem is azonos a szilardtest rele beavatkozoszervevel) dolog.
Eloszor is a zarlati aram qrvanagy, normal esetben tobbszaz amper. Sot, ezeket a
felvezetoket is illik vedeni valamivel, mert ha egyszer be vannak gyujtva, a
legkozelebbi nullaatmenetig menthetetlenul vezetni fognak. Erre gyorsbiztiket
talaltak ki, amik aramlevagasra is kepesek, tehat a (szinuszos) zarlati aram a
szinusz nullaatmenete elott meg tud szunni. Az I2t (ine'gyzette')-nek nevezett
mennyiseg a donto. Ez meg van adva minden tirisztor-triak-dioda adatlapjan, es a
felvezetovedo biztiknek is ez a leglenyegesebb jellemzojuk. A biztie ha kisebb,
mint a felvezetoe, akkor van ra eselyl, hogy a felvezeto eletben marad, csak a
bizti szall el.
A zarlati aram az bizony elegge fogyaszto-fuggetlen. Ugy is szoktak hivni, hogy
"fuggetlen zarlati aram", ami azt takarja, hogy nem fugg mastok, mint a zarlat
helyetol a halozat fele talalhato impedanciaktol (meg persze a feszultsegtol).
Egy hosszu hosszabbito vegen pl lehet, hogy csak 100A koruli, de egy kemenyebb
halozaton, ha a konnektor jo vastag es rovid madzaggal megy az oraig, az ejjeli
lampa foglalataban is lehet akar 4-500A is. Persze sokat javit a dolgon egy
kisaramu kismegszakito. Pl egy 1A-esnek akkora bazi nagy soros ellenallasa van,
hogy sima tulterhelesnel, amikor meg nem szolal meg a magnes, csak elkezd
melegedni a bimetallos vedelem, es kb 5-8 mp mulva lekapcsol, szoval ekkor akar
12-18V is esik rajta. Ennek megfeleloen egy ilyen utan sokkal kisebb lesz a
zarlati aram, akar 20-30A-re is le tud csokkenni. Persze cserebe csak 1A
hasznalhato uzemszeruen. :-)
A kismegszakitok magneses leoldasa meglepoen gyors, max 1-2 periodus megy at.
Ujabban sikeresen alkalmazom tirisztorvedelemre olyan esetben, amikor halozati
oldali fazisonkenti antiparalell tirisztorparokkal szabalyozok trafos
berendezest. Ebben az esetben a trafo benne van az aramkorben, es ha gond van
(hibas gyujtas), es ha a tirisztorokat kisse tulmeretezem, kismegszakitoval a
vedelem sikeresen megoldhato. Be is jott a dolog. Persze trafo kapocs-zarlatra
kapcsolasba a tirisztorok ebben az esetben tuti belehalnak, de erre lehet
vigyazni, roppant ritka. Menetzarlatnal mar oke a vedelem, de ez is ritka. A
felvezetovedo biztik tul dragak, en csakis halozati fesz kozeli egyeniranyito
hidakban tartom celszerunek alkalmazni.
Amit el tudnek kepzelni, mint elektronikus vedelmet, az csakis a FET. Persze en
meg nem lattam ketiranyban mukodo fetet, szoval amiben nincs reverz dioda, de
ettol meg persze letezhet. Normal iranyban mukodtetve leteznek olyan vezerlok,
amik kepesek a fet "megnyulasat" erzekelni, es olyan gyorsan beavatkozni, hogy a
fet ne szalljon el. (A tema tudora szvsz Nemeth Tibi.) Nos, ezt az elvet el
tudom kepzelni valahogy felhasznalni a kifejlodni keszulo zarlati aram
levagasara.
Kerdes, hogy megeri-e. Szerintem inkabb torekedni kellene a zarlati jelensegek
elkerulesere. Azt a keveset, ami meg elofordul kivul, nem az atalaunk elkovetett
hibas vezerlesek miatt :-), arra nagyon jok a kisebb-nagyobb megszakitok.
De ezek a PT-k is jo otletek, amikrol itt mar tobben irtak. Ezek a rajuk
jellemzo hofokon (pl 85 fokon) athaladva tobb nagysagrendet no az ellenallasuk
egy kb 10 fokos savban, ha jol emlexem. Persze az elvukbol kovetkezoen a
zarlatra nem fognak visszakapcsolni. :-)
>Hol kapok söntnekvaló kb 0.01ohm ellenállást, vagy miből
>tudok csinálni és azt hol kapom?
En is a kesz sontot javaslom. 0,01 ohm, 60mV az mondjuk eleg kicsi, 6A-es, ilyet
meg nem is lattam, de 20A-eset mar igen. Ha a fesz meg nagyobb, mint 60mV (ez
egy szabvanyszeru, szokvanyos ertek), akkor nagyon melegedni fog. Nekem van egy
300A 300mV-os sontom, hat azt 200A-nel nem lehet megfogni.
Kulonben regen lehetett szerezni manganin huzalt, nem tom, most lehet-e. A
Manganinra jellemzo, hogy meglehetosen hofokfuggetlen a fajl. ellenallasa, ezert
szoktak ebbol csinalni a sontoket, mas meroellenallasokat, talan meg tekercseket
is.
Bocs megint a sok szovegert, nem tudtam osszenyomni.
hjozsi
More information about the Elektro
mailing list